Utópisztikusak a nyugdíjelvárásaink

A lakosság több mint fele fontosnak tartja a nyugdíjcélú öngondoskodást, ennek ellenére csaknem 60 százalékuk semmit sem tesz ebben az ügyben – derül ki a GfK Hungária felméréséből, amelyet a Raiffeisen Capital Management megbízásából készítettek. Az idős korra való előre takarékoskodás különösen a magasabb iskolai végzettségű, felsőbb osztályokba tartozó réteg, valamint az idősebbek számára fontos – ismertette az eredményeket Bacher János, a GfK Hungária ügyfélszolgálati részlegének vezetője.

A megkérdezettek 40 százalékát az a klasszikusnak mondható vágy motiválja, hogy ne szűkölködjenek idős korukban, a másik fontos indok az öngondoskodásra pedig az állami nyugdíjrendszerrel szembeni bizalmatlanság. A nyugdíjcélú megtakarításokat elutasítók legfőbb érvei között az első helyen az áll, hogy a napi megélhetés mellett nem képesek további megtakarításra, emellett sokan úgy érzik, a nyugdíjasévek még messze vannak.

Ahhoz képest, hogy a lakosság többsége nem kíván a jövőre előre takarékoskodni, a nyugdíjjal szembeni elvárások eléggé idealizáltak. A megkérdezettek 11 százaléka szeretne magasabb időskori ellátást, mint amennyi a jövedelme, további 29 százalék pedig legalább a korábbi jövedelme 90 százalékát várná el járadékként. Azzal is tisztában vannak persze az emberek, hogy mindez utópia, 90 százalékuk ugyanis úgy véli, kevesebb lesz a nyugdíja annál, amit elvárna.

A nyugdíjcéllal takarékoskodók többsége önkéntes nyugdíjpénztárban vagy pedig valamilyen életbiztosításban teszi félre a pénzt, a kedvelt még emellett a bankbetét, befektetési alapot azonban a lakosság mindössze 1 százaléka választ ebből a célból. Amikor az optimális nyugdíjcélú megtakarításról faggatták a lakosságot, kiderült, a többség forintalapú, Magyarországon befektető konstrukciót választana, és egyszerre fontos a számára a tőkevédelem és a magas hozam, miközben e két tényező általában kizárja egymást.

A tőkevédelem olyannyira fontos, hogy a megkérdezettek 61 százaléka az alapvető elvárások között említette, eközben a hozamok terén évi 6 százalékos garantált megtérüléssel szinte senki sem érte volna be, sőt a felmérésben részt vevők harmada kifejezetten kevesellte, de még a 10 százalékos garantált hozammal is csak minden negyedik megkérdezett érte volna be. A 80-90 százalékos tőkevédelemmel szemben szintén nagy az elutasítottság, azt viszont sokan elvárják, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás rugalmas legyen és adókedvezményben részesüljön. Az előtakarékosság legkedveltebb formája egy rendszeres, kisebb összegű befizetésekből építkező lenne, a megkérdezettek átlagosan évente 85-90 ezer forintot helyeznének el ilyenben.

A befektetési alapokban való takarékoskodás indokai között az első helyeken a családról történő gondoskodás, a nyugdíjas­évekre és a nehezebb időkre való előtakarékosság állnak. Az alapokkal szembeni elvárások között pedig az első helyen a biztonságosság áll, amit az örökölhetőség és az átláthatóság követ. Eközben a többség úgy érzi, kevés információja van az alapokról, és szakértő tanácsadásra szorulna.