BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

A kasszák sem vállalják a kockázatot

A kasszák sem vállalják majd át az árfolyamkockázatot, vélhetően néhány napon belül értékesítik majd a visszalépő tagok vagyonából a részvényeszközöket, ha az Országgyűlés elfogadja Selmeczi Gabriella törvényjavaslatát.

Mintegy 65 milliárd forintnyi magánnyugdíj-megtakarítás kerülhet októberre az államhoz az idén visszalépett nagyjából 25 ezer egykori magánnyugdíj-pénztártag egyéni számláiról. Ezt a vagyont azonban a tavalyival ellentétben már nem portfóliókban lévő eszközökben, hanem állampapírban és készpénzben kell majd a kasszáknak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) részére, ha az Országgyűlés elfogadja Selmeczi Gabriella fideszes képviselő törvénymódosító javaslatát. A képviselő szerint ez azért szükséges, hogy az eszközök árfolyamváltozásából eredő kockázatokat ne a NYACSA és azon keresztül az állam viselje.

Lapunk azonban piaci forrásokból úgy értesült, a pénztárak sem fogják valószínűleg vállalni a május 31-i elszámolás és az októberi vagyonátadás közötti árfolyamveszteségből fakadó kockázatokat, így vélhetően a törvénymódosítás kihirdetését követően azonnal elkülönítik a visszalépő tagok vagyonát, és még a hónap vége előtt értékesítik belőle a részvényjellegű eszközöket, és készpénzben, valamint állampapírban tartják majd a vagyont az átadásig. Mivel a vagyon nagyjából 10 százaléka lehet magyar részvényekben, ez a pesti tőzsdén a következő napokban 6-7 milliárd forintos extra eladói forgalmat jelenthet, ami ha hirtelen következik be, némi árfolyameséshez is vezethet, így akár még csökkenhet is az a vagyon, ami végül az államhoz kerülhet.

A törvényjavaslat pikantériája egyébként, hogy Selmeczi korábban élesen bírálta a pénztárakat, amiért „eltőzsdézték” a tagok pénzét, ebből a módosításból viszont kiderül: ha az árfolyamok kedvezőtlenül alakulnak, az nem feltétlenül a vagyonkezelő hibája, hiszen az állam is veszíthet a befektetésein. „Selmeczi Gabriella implicit elismerte, az állam ugyanúgy óriási veszteségeket szenvedhet a nyugdíjvagyonon, mint a pénztárak” – így reagáltak az indítványra elemzésükben a Raiffeisen Bank közgazdászai is.
A tőzsdék tavalyi mélyrepülésén valószínűleg tényleg bukott tavaly a NYACSA. Az alapban tavaly december végén mindössze 684,3 milliárd forint volt, ami lényegesen kevesebb annál, amit az eredeti nyugdíjvagyonból felhasználtak.

A vagyonátadás után 2945,7 milliárd forint volt az alap vagyona, ebből az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) honlapján megjelent tájékoztatások során 2011-ben összesen 1416,5 milliárdot fordítottak az államadósság csökkentésére, a TB-alapokba és a költségvetésbe nettó 459 milliárd forintot utaltak át, a visszalépett tagoknak pedig 216 milliárd forintnyi reálhozamot fizettek ki, tehát év végére legalább 850 milliárd forintnak kellett volna maradnia az alapban. Időközben, ahogy az év elején a tőzsdék emelkedni kezdtek, egyébként a NYACSA vagyona is gyarapodott, a legutolsó, február végi adat szerint már több mint 720 milliárd forint volt benne, de 130 milliárd forint még így is hiányzik, ami feltételezhetően árfolyamveszteség lehet.

A Magyar Nemzeti Bank adatai is azt támasztják alá, hogy az állam veszíthetett értékpapír-befektetésein, amelyeknek elég nagy hányada lehet a NYACSA-ban. Hogy az állami nyugdíjalap mennyit bukott, az nem derül ki pontosan az adatokból, a tavaly júniusi vagyonátadás óta mindenesetre az idén március végéig 165 milliárd forintnyi árfolyamvesztesége volt a központi költségvetésnek, ennek tetemes hányada – lapunk számításai szerint mintegy 90 milliárd forint – viszont a tavaly júliusban átvett Mol-paketten keletkezhetett. Az eddig megjelent elemzések úgy számolnak, hogy a NYACSA vélhetően legalább 10 százalékos árfolyamveszteséget szenvedhetett el, és ezzel alulmúlta a magánkasszák legnagyobb mínuszba került portfólióit is.

További részletek a mai Világgazdaságban

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek