Kína és Irán gazdaságilag szorosabban együttműködnek egymással - mutat rá a német lap. A két ország a kereskedelme egy részét dollár helyett jüanban akarja a jövőben lebonyolítani. Az iráni kormány már megerősítette, hogy a olajszállítmányai ellenértékének kiegyenlítésére jüant is elfogad. Ellenszolgáltatásként Irán a jövőben a Kínából érkező árukért és szolgáltatásokért szintén jüannal fizet.
A FAZ megjegyzi , hogy az ügylet, amelyet állítólag orosz bankokon keresztül bonyolítanak le, azért szokatlan, mert az olajpiacon normális körülmények között amerikai dollárral fizetnek. Iránra a Nyugattal támadt atomviszály miatt jelentős nyomás nehezedik: az Egyesült Államok és az szankciókat léptetett életbe az OPEC második legnagyobb olajszállítójának számító országgal szemben. Ez mind a pénzügyi tranzakciókra, mind a nyersolaj szállítására vonatkozik Az ázsiai országok, mint például Kína és India, valamint Törökország továbbra is vásárol iráni olajat.
A német lap szerint a kínai vezetés a nyugat vásárlási bojkottjában esélyt lát arra, hogy az eddiginél jobb feltételek mellett vásároljon olajat. A szerződés valutapolitikailag is beleillik a képbe. Ugyanis Peking nemzetközivé akarja tenni a jüant, hogy függetlenné váljék a dollártól, csökkentse a vállalatait sújtó árfolyamkockázatokat és biztosítsa, hogy devizatartalékai lassabban növekedjenek.
Jelenleg világ devizaügyleteinek alig egy százalékát bonyolítják jüanban, az amerikai dollárra több mint 80 százalék jut. A jüanban lebonyolított nemzetközi kereskedelmi ügyletek összege jelenleg - átszámítva - 2,7 milliárd dollárt tesz ki naponta. A kínai deviza jelenleg nem konvertibilis, vagyis nem adható-vehető szabadon, Peking viszont egyre több kétoldalú megállapodást köt a jüan alkalmazására, legutóbb Japánnal, Brazíliával, Oroszországgal, Indiával és Dél-Afrikával jöttek létre ilyen együttműködések.
