A szabályozást a G20-ak által 2010 őszén jóváhagyott úgynevezett Bázel III. megállapodás átültetésével kell elfogadnia az EU-nak. A globális pénzügyi válságra válaszul elfogadott Bázel III. előírása szerint meg kell emelni a bankok tőkemegfelelési mutatóit, vagyis a nagyobb kockázatú vagyonrészhez viszonyított készpénz- és értékpapír-tartalékot a célból, hogy egy-egy pénzintézet válságidőszakokban is talpon tudjon maradni. A Bázel III. 2 százalékról 7 százalékra emeli az alaptőkére vonatkozó tőkemegfelelési mutatót, és további 2,5 százalék elkülönítését vetíti előre a fellendülés időszakában.
Nagy-Britannia a pénzügyminiszteri tanács május eleji ülésén még megakadályozta a szabályozásról szóló alku megkötését, miután a dán elnökség az előírt minősített többségi helyett egyhangú döntést kívánt hozni az ügyben. George Osborne brit pénzügyminiszter amellett kardoskodott, hogy nemzeti hatáskörben magasabb tőkekövetelményeket lehessen meghatározni. Az Európai Bizottság, illetve több tagállam azonban elvetette a londoni javaslatot, mivel szerintük az eltérő követelmények a belső piac torzulásához vezetnének.
London végül azután adta áldását, hogy biztosítékot kapott, hogy a nagyobb brit bankok esetében az alaptőkére vonatkozó megfelelési mutatót 10 százalékra is emelheti. A tervek szerint jövőre hatályba lépő, az EU 8300 bankjára vonatkozó jogszabályt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
