Nem nőnek a jegybanki betétek
A magyarországi hitelintézetek kétféle betétet helyezhetnek a Magyar Nemzeti Banknál. A kéthetes futamidejű jegybanki betét a központi bank legfontosabb eszköze. Annak kamata – az alapkamat – szolgál irányadó kamatként, és tükrözi leginkább a jegybanki pénzpolitika irányát vagy annak megváltozását. A jegybank annak segítségével befolyásolja a 3 hónapos pénzpiaci hozamot.
A bankközi kamatok szélsőséges ingadozásait a jegybank az egynapos betétekkel és hitelekkel korlátozza. A jegybank az egynapos lejáratú fedezett hitellel korlátlan mértékű likviditást nyújt a kereskedelmi bankoknak, ezért a bankközi kamatlábak nem emelkedhetnek ennél magasabbra. Az egynapos lejáratú jegybanki betét kamata, mellyel a jegybank korlátlan mértékben hajlandó befogadni az átmeneti likviditástöbbletet a bankközi piacról, meggátolja, hogy a bankközi kamatlábak ennél a szintnél alacsonyabbra süllyedjenek. Az egynapos jegybanki betétek kamata egy százalékkal alacsonyabb, a ez egynapos jegybanki hiteleké egy százalékkal magasabb az alapkamatnál. Az így létrehozott kamatfolyosónak köszönhetően az egynapos bankközi kamatok az alapkamattól legfeljebb 1 százalékkal térnek el.
A jegybanki betétek nagyságáról a pénzügyi felügyelet és a jegybank hoz nyilvánosságra adatokat. A felügyelet azt közli, hogy a kereskedelmi bankok és a szövetkezeti hitelintézetek a hónapok végén, valamint a külföldi bankok fióktelepei a negyedévek végén mekkora összeget tartottak jegybanki betétekben. Az adatokból kiderül, hogy a jegybanki betétek mintegy 80 százaléka a bankoktól, 20 százaléka a fióktelepektől származik, a takarékszövetkezetek állománya pedig elhanyagolható.
A felügyelet adatai alapján a bankok eszközeik nagyon kis hányadát tartják jegybanki betétben. Az utóbbi két évben tavaly december végén volt a legmagasabb, 726,3 milliárd forint a bankok jegybanki betéteinek állománya. Ez az összeg eszközeik 2,6 százalékát sem tette ki. A második legmagasabb összeg – kevesebb mint 500 milliárd forint – az utóbbi két évben 2010. június végén volt jegybanki betétben. Tavaly év vége előtt a bankok eszközeinek egy százalékát sem tette ki a jegybanki betét. Idén ez az arány csak azért emelkedett egy százalék fölé, mert csökken a bankok összesített mérlegfőösszege.Valamivel alaposabb képet kaphatunk a hitelintézetek egynapos jegybanki betéteinek állományáról az MNB adataiból. A jegybank ugyanis nemcsak a hó végi állomány nagyságát közli, hanem valamennyi jegybanki munkanapon, minden Magyarországon működő hitelintézet által elhelyezett jegybanki betétjéről közöl adatokat. Ez azért mutat teljesebb képet, mert előfordulhat, hogy egy hitelintézet valamelyik pénzügyi mutatójának javítása érdekében növeli a jegybanki betétjeinek állományát.
A jegybanki adatok alapján a hitelintézetekben – az utóbbi két évben – tavaly év végén volt a legnagyobb, 942 milliárd forint az egynapos jegybanki betétek állománya. Az adatokat vizsgálva azonban kiderül, hogy tavaly december 21-én 420 milliárdról 750 milliárd forintra nőtt az állomány. Hasonló folyamat játszódott le 2010 végén is, amikor az év utolsó néhány napjában 600 milliárd forint fölé nőtt az egyébként 300 milliárd forint alatti állomány.
Tavalyelőtt június végén pedig mindössze egy napig volt 600 milliárd forint felett a jegybanknál elhelyezett betétek mennyisége.
Minden nap mérik a bankok likviditását
A 2008-as válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a bankközi és a swappiacok kiszáradása komoly likviditási problémákat okozhat a bankrendszerben. A pénzügyi felügyelet és a jegybank a hasonló helyzetek elkerülése érdekében két rövid távú, napi rendszerességgel felügyelt likviditási mutatót és egy hosszú távú, devizapozícióbeli lejárati eltérést szabályozó mutatót vezettek be. A mutatók célja, hogy a bankoknak egy 30 napos időhorizontot tekintve mérlegfőösszeg- vagy betétállomány-arányosan megfelelő mennyiségű likviditásuk legyen.A hitelintézeteknek a likviditási többletüket egyrészt az aktuális napi mérlegfőösszeg, másrészt a vállalati és háztartási betétállomány arányában kell meghatározniuk. A mérlegfedezeti mutató mindenkor teljesítendő minimális szintje 10 százalék, a betétfedezeti mutató elvárt szintje 20 százalék. A hitelintézeteknek e két minimum szint közül kell legalább az egyiket teljesíteniük.
A hét nagybank megfelel a kormányrendeletben meghatározott minimális likviditási szinteknek. Más bankok többsége mindkét mutatónak megfelel, néhányan csak az egyiket tudják teljesíteni, olyan szereplő viszont nincs, aki egyik jogszabályi követelménynek sem felel meg.
A hitelintézeteknek a likviditási többletüket egyrészt az aktuális napi mérlegfőösszeg, másrészt a vállalati és háztartási betétállomány arányában kell meghatározniuk. A mérlegfedezeti mutató mindenkor teljesítendő minimális szintje 10 százalék, a betétfedezeti mutató elvárt szintje 20 százalék. A hitelintézeteknek e két minimum szint közül kell legalább az egyiket teljesíteniük.
A hét nagybank megfelel a kormányrendeletben meghatározott minimális likviditási szinteknek. Más bankok többsége mindkét mutatónak megfelel, néhányan csak az egyiket tudják teljesíteni, olyan szereplő viszont nincs, aki egyik jogszabályi követelménynek sem felel meg.-->
