Ugyanis a befektetőknek egymás között negatív névleges kamatokat kell lenyelniük. Ausztriában ez eddig csak a rövid, hat hónaptól egy évig tartó futamidejű értékpapírokra állt. "A befektetők már nem külföldön helyezik el a pénzüket - mindenekelőtt nem a dél-európai periféria országaiban" - véli Jörg Angele, a Raiffeisen Research elemzője. Amint az olasz vagy a spanyol kötvények keretében kikölcsönzött pénzt a kötvények futamidejének végén az állam visszafizeti, az osztrák befektetők kivonják a pénzüket ezekből az országokból és idehaza, azaz Ausztriában helyezik el.
Az osztrák kötvények iránt így nő a kereslet, a kamatok csökkennek és részben a negatív tartományba érkeztek. Egyidejűleg azonban az eurózóna déli országaiban egyre kisebb a kereslet kötvények iránt, a kamatok pedig emelkednek. A nyomás enyhítésére az Európai Központi Bank az eltelt hónapokban többször is igénybe vette a bankóprést, és pénzügyi injekciókat nyújtott az európai bankoknak, amelyek ezeket részben államkötvényekbe fektették be. Az Európai Központi Bank tehát közvetve Dél-Európa államadósságait finanszírozza.
A Die Presse a továbbiakban felveti a kérdést, miért invesztál valaki egyáltalán olyasmibe, ami után negatív kamatokat kell fizetnie? Angele szerint ennek több oka van. Egyes befektetők - például nyugdíjalaapok - kötelesek a pénz egy részét különösen biztos kötvényekben tartani. Mivel ők a jelenlegi általánosan alacsony kamatszint miatt nem akarják magukat túlságosan hosszú ideig lekötni, lenyelik a békát, és rövid lejáratú osztrák államkötvényeket vásárolnak, amelyek akár negatív kamatokat hoznak.
