Beindulhat a lakáshitelezés

Lazítottak végre a bankok a hitelek feltételein – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hitelezési felméréséből. Eszerint az év második negyedévében a háztartási hitelek feltételei enyhültek mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek esetében. A lakáshiteleknél ez leginkább a magasabb megengedett jövedelemarányos törlesztőrészletben és hitelfedezeti mutatóban, illetve az alacsonyabb kamatfelárban jelentkezett. Vagyis akik a második negyedévben kértek hitelt a bankoktól, több kölcsönhöz juthattak hozzá, és a kamatok is kedvezőbbek lettek.

A következő fél évre adott várakozások vegyesek, a bankok közül többen tervezik a kockázatosabb hitelek kamatprémiumának emelését, az egyéb ár- és nem árjellegű hitelezési feltételekben viszont enyhítés következhet be, elsősorban a hitelkamat és forrásköltség közötti kamatrés szűkülhet, illetve a hitelfolyósításért felszámolt díjak zsugorodhatnak. A lakáskölcsönök iránti kereslet az év eddigi részében nem javult, az év második felében viszont fordulatot hozhat az új támogatott lakáshitel, amelyet néhány hete kezdtek kínálni a bankok.

A fogyasztási hitelek feltételeit is több bank enyhítette, mint amennyien szigorították, és az esztendő második felében is a hitelintézetek többsége lazítást tervez elsősorban az árjellegű feltételek terén, de a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a jövedelemarányos törlesztőrészletet és a hitelfedezeti mutatót is emelhetik a hitelintézetek. Kakukktojásnak számít a gépjármű-finanszírozás, ezen a téren a bankok és a lízingcégek az év eddigi részében csak szigorítottak, a következő fél évben azonban már várhatóan nem nehezednek tovább a feltételek.

Míg a háztartások könnyebben jutottak hitelhez az elmúlt hónapokban, a vállalatoknál – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – tovább szigorodtak a feltételek. A szigorítások a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de történtek szigorítások a hitel és hitelkeret nyújtásáért felszámított díjakban és az adatszolgáltatási követelményekben is. A szigorítás magyarázata változott némileg az év eleje óta, a hitelezési képesség csökkenésére kevesebben hivatkoznak, ehelyett újra a hitelezési hajlandóság visszaesése került előtérbe, a bankok a gazdasági kilátások és iparág-specifikus problémák miatt nem adnak kölcsönt a cégeknek. Ez a szigorítás a következő fél évben tovább folytatódhat. A cégek közül egyébként egyre többen keresik a rövid távú hiteleket, miközben a hosszú távú hitelek iránt tovább csökkent a kereslet.

Az önkormányzatokkal szemben is bizalmatlanok a bankok. A második negyedévben a szektor hitelezési feltételei tovább szigorodtak, ez leginkább a minimálisan megkövetelt hitelképességi szint és az adatszolgáltatási követelmények szigorításában jelentkezett. 2007 második fél éve óta egyébként folyamatosan szigorítják a bankok az önkormányzati hitelek feltételeit, az óvatosságot a válság kitörése óta folyamatosan növekvő hitelkockázatok indokolhatják. Az önkormányzati hitelek iránti kereslet a második negyedévben az előző negyedévhez hasonlóan csökkent, a következő fél évben azonban a bankok élénkülésre számítanak.

A vállalati szegmensben a magyarországihoz hasonlóan az eurózóna bankjai is szigorítottak második negyedévben döntően a hajlandósági tényezők miatt és nem azért, mert likviditási vagy tőkehelyzetük nem tette volna lehetővé a hitelezést. A régióban a vállalati hitelfeltételek esetében a háztartási szegmenssel ellentétes folyamatok zajlottak: Cseh­or­szág­ban szigorodtak, Len­gyel­or­szág­ban enyhültek a feltételek.

Csehországban a magyar vállalati hitelezéshez hasonlóan elsősorban a kedvezőtlen iparági, illetve általános gazdasági kilátások járultak hozzá a szigorításhoz, a lengyel enyhítés elsősorban a javuló tőkehelyzetnek és a fokozódó versenynek tulajdonítható.

A vállalati szegmensben a magyarországihoz hasonlóan az eurózóna bankjai is szigorítottak második negyedévben döntően a hajlandósági tényezők miatt és nem azért, mert likviditási vagy tőkehelyzetük nem tette volna lehetővé a hitelezést. A régióban a vállalati hitelfeltételek esetében a háztartási szegmenssel ellentétes folyamatok zajlottak: Cseh­or­szág­ban szigorodtak, Len­gyel­or­szág­ban enyhültek a feltételek.

Csehországban a magyar vállalati hitelezéshez hasonlóan elsősorban a kedvezőtlen iparági, illetve általános gazdasági kilátások járultak hozzá a szigorításhoz, a lengyel enyhítés elsősorban a javuló tőkehelyzetnek és a fokozódó versenynek tulajdonítható.-->