BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hamarabb jön a hó vége

Egyre több az olyan háztartás, amelyik képtelen kijönni a hó végéig a rendszeres jövedelméből. A folyószámlahitelek állománya folyamatosan nő: egy átlagos magyar állampolgár évente 13,5 ezer forintnyi kamatot fizet a bankoknak a mínuszba csúszott folyószámlák miatt.

Soha nem voltak még ennyire mínuszban a lakossági folyószámlák, mint mostanában. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai háztartások folyószámlahiteleinek állománya folyamatosan emelkedik, júliusban már meghaladta a 450 milliárd forintot, ami historikus csúcsnak számít. Eközben a teljes lakossági hitelállomány a hónap folyamán markánsan lecsökkent, a háztartások már csak 7340 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, ez 2008 szeptembere óta a legalacsonyabb érték.

Az elmúlt 12 hónap adatait vizsgálva pedig kiderül: a folyószámlahitel kivételével jóformán mindegyik hiteltípusnál visszaesett az állomány, a lakáshitelek volumene 20 százalékkal lett alacsonyabb, mint egy éve, a fogyasztási hiteleké pedig 10 százalékkal zsugorodott, a folyószámlakölcsönöknél ugyanekkor 10 százalékos növekedés volt.

A jelenségből arra lehet következtetni, hogy miközben a lakosság egyre kevésbé vásárol lakást vagy tartós fogyasztási cikkeket hitelből, folyamatosan nő azok száma, akik nem képesek kijönni a hónap végéig a fizetésükből. A bankoknál is tapasztalják ezt.

„Mivel a folyószámlahitellel az ügyfeleknek lehetőségük van arra, hogy rugalmasan kezeljék váratlan, előre nem látható pénzügyi nehézségeiket, ezért – tapasztalatunk szerint – a folyószámlahitellel rendelkező ügyfelek nagy többsége rendszeresen használja a számlához kapcsolt keretet” – erősítették meg a statisztika alapján látottakat lapunknak a Budapest Bank szakértői.

Az OTP Banknál is az a tapasztalat, hogy az ügyfelek egyre nagyobb mértékben használják ki a hitelkeretüket. A hitelintézet szerint a magasabb állományok egyik oka lehet, hogy a végtörlesztés kapcsán az ügyfelek egy része megszüntette/feláldozta megtakarításait, ezért használja aktívabban az esetleg felmerülő likviditási problémáira a folyószámlahitelt. A banknál egyébként a folyószámlák csaknem feléhez kapcsolódik hitelkeret, melyet az ügyfelek többsége rendszeresen használ is, a hitelintézet közlése szerint „jelentős mértékben” kimerítve a rendelkezésre álló keretet.

Pedig a folyószámlahitel nem olcsó, a jegybank adatai szerint a forintszámlákat átlagosan 30 százalék körüli éves kamat mellett lehet mínuszba vinni.

A rugalmas vészhelyzeti kölcsön kamata 8–10 évvel ezelőtt még 20 százalék körül volt, azóta viszont folyamatosan emelkedik, és 2010 tavasza óta csak elvétve süllyedt 30 százalék alá. A jelenlegi állomány mellett mindez azt jelenti, hogy a családok évente mintegy 135 milliárd forintot fizethetnek már a bankoknak kamat címén csak azért, mert a számláik rendszeresen mínuszba kerülnek.

Bár a fogyasztási hitelek olcsóbbak, okos hitelkártya-használattal pedig meg lehetne úszni a kamatfizetést, a folyószámlahitelek népszerűségének csökkenésére ennek ellenére nem számítanak a pénzintézetek. A többi hiteltípus tekintetében az OTP-nél az év vége felé enyhe keresletnövekedést várnak, intenzívebb felfutásra viszont csak jövőre lehet számítani a kamattámogatott lakáshitelek térnyerésének köszönhetően.

A cégek is máról holnapra élnek

Hasonló jelenség figyelhető meg a statisztikák szerint a cégeknél is, mint a háztartásoknál. A vállalkozások folyószámlahiteleinek állománya 2009 után először az idén ismét átlépte az 1000 milliárd forintos lélektani határt.

A vállalatok folyószámlakölcsöneinek állománya egy év alatt 7 százalékkal növekedett, miközben hosszú távú hiteleik volumene csökkent, és általában véve is zsugorodott a hitelintézetekkel szemben fennálló adósságuk. A jelenségből arra lehet következtetni, hogy a hitelből finanszírozott beruházások egyre ritkábbak a cégeknél, a napi működéshez viszont egyre inkább szükség van a banki segítségre.

A folyószámlahitelek átlagos kamata a cégeknél lényegesen alacsonyabb, mint a lakosságnál, általában valamilyen referenciakamathoz igazodik. Drágulás azonban ott is tapasztalható. A vállalkozások júliusban átlagosan 9,57 százalékos kamat mellett vehettek fel ilyen kölcsönt, ez csaknem 70 bázisponttal magasabb az egy évvel korábbinál, alacsonyabb viszont a 2008–2009-ben megszokott szintekénél.

A vállalatok folyószámlakölcsöneinek állománya egy év alatt 7 százalékkal növekedett, miközben hosszú távú hiteleik volumene csökkent, és általában véve is zsugorodott a hitelintézetekkel szemben fennálló adósságuk. A jelenségből arra lehet következtetni, hogy a hitelből finanszírozott beruházások egyre ritkábbak a cégeknél, a napi működéshez viszont egyre inkább szükség van a banki segítségre.

A folyószámlahitelek átlagos kamata a cégeknél lényegesen alacsonyabb, mint a lakosságnál, általában valamilyen referenciakamathoz igazodik. Drágulás azonban ott is tapasztalható. A vállalkozások júliusban átlagosan 9,57 százalékos kamat mellett vehettek fel ilyen kölcsönt, ez csaknem 70 bázisponttal magasabb az egy évvel korábbinál, alacsonyabb viszont a 2008–2009-ben megszokott szintekénél.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.