Keresett alapok
Michal Valentik szerint az adatok a nyugdíjrendszerekkel is kapcsolatban állhatnak. Szlovákiában és Lengyelországban azért is alacsony a befektetési alapok állománya, mert a magánnyugdíj-pénztári rendszer részben helyettesítheti a nyílt végű befektetési alapokat. Ez a trend Csehországba is betörhet, ahol azok az emberek, akik belépnek a második pillérbe, és jövedelmük 2 százalékát oda utalják majd, elképzelhető, hogy kevesebbet fektetnek majd alapokba.
Az Európai Unióhoz képest a térség befektetői konzervatívak, megtakarításuk sokkal nagyobb hányadát tartják bankbetétben vagy készpénzben, mint a nyugat-európai ügyfelek. A legkonzervatívabb országok ebből a szempontból Szlovákia, Szlovénia és Csehország, ahol ez a két eszköztípus a tartalékok több mint a felét teszi ki. Magyarország eredménye áll a legközelebb az eurózóna átlagához, nálunk a megtakarítások 39 százalékát teszik csak ki a betétek, míg az euróövezetben 36 százalékos az arány.
Az elmúlt nyolc évben Magyarországon nőtt a leggyorsabban a kisbefektetők befektetési alapokban tartott vagyona. 2004 óta 230 százalékkal gyarapodtak az ilyen jellegű megtakarítások, Lengyelországban csak 160 százalékos volt a növekedés, Szlovéniában megduplázódtak ezek a befektetések, míg Csehországban mindössze 65, Szlovákiában pedig csak 25 százalékkal növekedtek.


