Jöhet a szigorítás

Miután már május óta igyekezett megágyazni a mennyiségi lazítás fokozatos visszavágásának a Fed, mindenkit meglepett, hogy Ben Bernanke, az intézmény elnöke mégsem kezdett hozzá a szigorításhoz. A piacok emiatt elbizonytalanodtak, és át kellett írni a várakozásokat is – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója egy sajtóbeszélgetésen.

A Fedet egyrészt a munkaerőpiacon tapasztalható strukturális problémák ijeszthették meg, másrészt a hirtelen megemelkedő kamatszint. Az amerikai állampapírpiacon a tízéves hozam 1,6 százalékról 3 százalékra emelkedett, ami viszont ennél is aggasztóbb lehetett a jegybank számára, az a jelzáloghitel-kamatok növekedése volt. A harmadik hivatalos kifogás, az adósságplafonnal kapcsolatos félelmek, Forián szerint nem indokoltak. „Senki sem gondolja már komolyan, hogy az Egyesült Államok becsődöl emiatt” – mondta. Az USA időközben túlesett szép csendben egy komolyabb fiskális megszorításon, a költségvetési egyenleg hiánya a 2009-es 10 százalékról mostanra 4 százalék körüli szintre süllyedt.

Forián szerint kétharmados esélye van annak, hogy a mennyiségi lazítás csökkentése csak csúszik néhány hónapot, és még az idén elindul. A visszakozás oka lehet az is, hogy így készítik elő a terepet az új Fed-elnök számára, aki valószínűleg a még Bernankénál is galamblelkűbbnek tartott Janet Yellen lesz. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, a kötvénypiacokon ismét hozamemelkedésre lehet számítani. A részvénypiacoknak ez az intézkedés nem lesz feltétlenül rossz annak ellenére sem, hogy az árfolyamok emelkedésében fontos szerepe volt a mennyiségi lazításnak. A lazítás visszafogása ugyanis a makrogazdasági mutatók javulását is jelenti, ami jót tesz a tőzsdének. A magyarországi eszközök az elmúlt hónapokban jól állták a sarat. Az euróval szemben a forint volt április vége óta az egyik legstabilabb feltörekvő piaci valuta, kérdéses viszont hogyan állna ki egy komolyabb stresszhelyzetet.