Párnacihában gyűjt a magyar

Bár sok szó esett a médiában a bankokról az elmúlt hónapokban, mégis ritkábbá vált az öngondoskodás témája a tömegkommunikációban, csak az emberek valamivel több mint harmada találkozott vele a tévében, újságokban. Mindeközben láthatóan érdeklődésre tart számot, hiszen az állampolgárok közel felénél (45 százalék) beszédtéma volt, és továbbra is a legtöbben (48 százalék) pozitívan ítélik meg a saját és családtagjaik rövid- és hosszú távú jövőjével kapcsolatos fogalmat.

Ruhatár helyett most oktatásra tesznek félre

Egyértelműen felfelé húzták az Index értékét – amelyet mintegy 80 különböző tételből kalkulálnak – az öngondoskodási szemlélet terjedésére utaló adatok. A korábbinál többen, az emberek ötöde rendelkezik időskorra félretett tartalékkal, és még inkább bíztató, hogy 22 százalék jelenleg is rendszeresen megtakarít ezzel a céllal. Szintén beszédes, hogy míg tavasszal a ruhatár-frissítés volt az egyik legfontosabb megtakarítási cél, most rövidebb és hosszabb távon egyaránt nagyon előkelő helyre tették az emberek a tanulást és az azzal összefüggő megtakarítási célokat.

A megkérdezettek 87 százaléka szerint érdemes máshonnan is átcsoportosítani erre, ötből négyen nyilatkoztak úgy, hogy érdemes előre takarékoskodni az oktatásra, 30 százalék még bankhitelt is felvenne a továbbtanulás finanszírozására. Általános trend, hogy minél magasabb végzettségű valaki, annál inkább így gondolkodik. Továbbra is élmezőnyben végeztek az ingatlanvásárlással, nyaralással kapcsolatos, hagyományosan népszerű megtakarítási tervek. Ugyancsak bíztató, hogy a korábbi megtorpanás után újra egyre többen, már a válaszadók 54 százaléka készít havi költségvetési tervet.

A lefelé mozdító tényezők között első helyen áll, hogy a korábbinál kevesebben rendelkeznek különböző pénzügyi öngondoskodási termékkel – praktikusan tehát például életbiztosítással, takarékszámlával vagy éppen lekötött betéttel - , és szintén valamivel kevesebben vannak azok (most 37 százalék a korábbi 41 százalék után), akiknek ilyen irányú tervei vannak. A vezérigazgató-helyettes véleménye szerint ennek oka az lehet, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a készpénzzel szemben kevésbé vonzóak a pénzügyi öngondoskodási formák. Ráadásul a felmérésből kiderült, hogy a magyaroknak rendkívül alacsony a kockázatvállalási kedvük is, ha befektetéseikről van szó: 82 százalékuk csak minimális, vagy alacsony rizikót hajlandó vállalni, és csupán 8 százalék az, aki kockáztatná tőkéjét a magasabb hozam reményében.

Inkább a párnaciha

38 százalék azok aránya, akik kizárólag otthonukban tartják megtakarított pénzüket, ami így egyrészt folyamatosan veszít értékéből, másrészt biztonsági kockázatokat rejt. Hagyományosan a községekben magasabb a pénzüket otthon tartók aránya (42 százalék), Budapesten pedig a legalacsonyabb (28 százalék). Ezzel szemben az emberek 47 százaléka viszi részben vagy egészben bankba a megtakarítani szánt pénzét.
Nagyon eltérőek az Öngondoskodási Index adatai, ha országos bontásban nézzük: míg a Nyugat-Dunántúlon élők körében 37, addig az Észak-Magyarországiaknál 31 pont az érték. Szintén beszédes, hogy a legfeljebb 8 osztályt végzettek esetében alig 24, míg a felsőfokúak esetében 45 pont az átlag. Korcsoport szerint a 18-23 éves fiatalok (23) és a 62 év felettiek (25) kivételével minden korosztálynál nagyjából 36 pont körül alakul az érték.

Kovács Antal szerint az öngondoskodáshoz való hozzáállást tükröző adatok bizakodásra adnak okot, küszöbén állhatunk a régóta várt öngondoskodási szemléletbeli fordulatnak. A rendszeres kisösszegű megtakarítások szélesebb körű elterjedése tovább növelhetné az öngondoskodók táborát akár a jelenleg kevésbé aktív megtakarítók körében is. Ha ehhez az öngondoskodási termékek nagyobb elterjedése párosulna, például azáltal, hogy a családok több pénzből gazdálkodhatnak az év végi jutalmak, a rezsicsökkentés vagy a jövő évi adóváltozások révén, akkor a vezérigazgató-helyettes szerint a tavaszi adatfelvételnél akár egy nagyobb mértékű pozitív elmozdulás is bekövetkezhet az index értékében.

Az OTP Bank által finanszírozott felmérést az Ipsos Zrt. közvélemény-kutató cég készítette 1500 fős országos, reprezentatív mintán. Az alapsokaság a 18-70 éves, bankszámlával rendelkezők csoportja, a mintafelvétel ideje 2013. szeptember 16. és 25. között volt.