Természetesen más a kiinduló állapot, mint mondjuk egyes skandináv államokban, ahol egyenesen a teljes készpénz nélküli fizetési forgalom megvalósítását tűzték ki távlati célként. Magyarországon jelenleg az indokoltnál lényegesen magasabb a háztartások és a vállalkozások készpénz tartása, ami össztársadalmi szinten is gazdaságtalan.
Ezen a képen változtathat az alacsony összegekre kialakított érintés nélküli (például Pay Pass), illetve internetes fizetési megoldások gyors terjedése, valamint a szabályozás változása. Ez utóbbi alatt leginkább a tranzakciós illeték eltérő mértékére kell gondolni, mivel készpénzfelvételre 0,6, az átutalásokra pedig 0,3 százalékos az állami elvonás mértéke.
A havi két készpénzfelvétel várható ingyenessé tétele bizonyos mértékig konzerválja ugyan a jelen helyzetet, a másik oldalon azonban a bankkártyás fizetések adómértéke csökkenhet le 0,3 százalékról nullára, így várhatóan nem lesz akadálya, hogy a kártyahasználatot – legalább részben – ismét ingyenessé tegyék a bankok.
Hasonló megállapításokra jut a GfK Hungária közlemúltban elvégzett kutatása is. A felmérés azt vizsgálta 2013 júniusában és szeptemberében – a tranzakciós illeték emelése előtt és után –, hogy az illeték bevezetése mennyire érintette, gondolkodtatta el a hazai lakosságot, mit tudnak arról és mit terveznek változtatni ennek hatására.
A kutatókat leginkább érdeklő egyik kérdés az volt, hogy az ügyfelek bankolási szokásai milyen módon és mértékben változtak az illeték következtében. Az adatok arra engednek következtetni, hogy az ügyfelek még csak most gondolkodnak el azon, milyen választ is adjanak az áremelkedésre – talán csak az utóbbi hónapokban eszméltek rá igazán a banki költségeik emelkedésére. Bár júniusban minden második az illeték tényével tisztában lévő ügyfél érzékelte, hogy számlacsomagjának díja megváltozott, közel ugyanennyien tapasztalták a készpénzfelvétel drágulását, és ötből ketten az átutalási díjak növekedését. Csupán minden tizedik ügyfél tett konkrét lépéseket a fizetendő díjak optimalizálása érdekében, és mindössze hét százalékuk említette, hogy tervez valamilyen lépést tenni a következő időszakban. Az ősz elején viszont már többek számára volt érezhető a banki díjak változása: az illeték bevezetésének tényét ismerők közel kétharmada számára a bankkártyás készpénzfelvétel díjának emelkedése volt kézzelfogható, de a megkérdezésre adott válaszokban is nagyobb arányban szerepelt a számlavezetési díj és az átutalások árának emelkedése, mint nyáron. Ezzel szemben szeptemberben sem nőtt meg jelentősen azoknak az aránya, akik már valamilyen konkrét lépést foganatosítottak, de már 13 százalékuk említette, hogy tervez valamilyen változtatást a költségek optimalizálása céljából.
A kutatás konklúziója, hogy a hitelintézeti piac jelentős átrendeződésétől nem kell tartani Magyarországon: legtöbben kevesebb alkalommal vesznek fel készpénzt az automatákból, ritkábban használják bankkártyájukat, és egy kisebb csoport bankkártya helyett készpénzzel igyekszik vásárolni. A bankkártyás fizetés után felszámított illeték jövő évi eltörlésére tett kormányzati ígéret viszont új lendületet adhat az elektronikus fizetés erősödésének, amellyel az ügyfelek akár maguk is csökkenthetik banki költségeiket.
Az MKB Bank várakozásai szerint a szabályozás változása lendületet adhat a hitelkártyák piacának is Magyarországon, hiszen a konstrukció teljesen a vásárlási tranzakciókra épül. A hitelintézet pedig több, a hazai piacon újdonságnak számító konstrukciót is kínálatában tart. Az egyik az MKB Egészség Plusz Hitelkártya, amelynek segítségével birtokosa még többet fordíthat saját és családja váratlanul fellépő egészségügyi kiadásaira: a hitelkártya-használattal vásárlásra fordított forintok után, 1 százalékos pénzvisszatérítésben részesülhet. Ennek teljes összegét a bank az ügyfél MKB Egészségpénztárnál vezetett egyéni számlájára utalja át, amely egyéni befizetésnek minősül a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései szerint.
A másik újdonság az MKB Jótét Hitelkártya, amelynek segítségével annak birtokosa részt vállalhat a rászorulók és szűkölködők támogatásában, és az üzleti kapcsolatokon is túlmutató, új minőségű partnerség megteremtésében, hiszen az ügyfél megbízása alapján az MKB Bank minden költés után 1 százalékkal támogatja az általa megjelölt szervezetet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.