Mire megy a 30 milliárd?

Jelenleg még tervezi a Nemzetgazdasági Minisztérium, mire költi az idei költségvetésben szakképzésre és felnőttképzésre szánt 26,4 milliárd forintot – közölte lapunkkal a tárca. Az előirányzat valamivel kevesebb a tavalyinál, 2013-ban még 27,5 milliárdot szántak erre a célra.

Ezek az összegek ugyanakkor jóval alacsonyabb annál az 57 milliárd forintnál, amellyel a központi költségvetés számolt a szakképzési hozzájárulásból. A tárca arra vonatkozó kérdésünkre, mire fordítja az állam ezt az 57 milliárdos bevételt, ha célzottan a büdzsé közel 30 milliárd forinttal kevesebbet ad szakképzési és felnőttképzési támogatásokra annyit közölt, hogy „a költségvetési törvényben 57,071 milliárd forintban meghatározott szakképzési hozzájárulás bevételének a szakképzési és felnőttképzési támogatásokra felhasználható keretén felül fennmaradó része is a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül marad, és képzési, valamint foglalkoztatási célokra (így például a Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség Európai Uniós társfinanszírozására) kerül felhasználásra”.

A 2012-es jogszabály alapján ezt a keretet a szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervezetek tanulószerződéses gyakorlati képzésének támogatására, az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházásösztönző képzési programok és nagy számban tanulószerződést vállaló gazdálkodó szervezetek tanműhelyfejlesztésének támogatására használhatják fel. Ebből finanszírozzák a szakiskolai ösztöndíjprogram keretében nyújtott támogatásokat is. Innen támogatják az uniós forrásból támogatott programok hazai társfinanszírozását is.

A decentralizált keret biztosít forrást – a gyakorlati képzés tárgyi eszközei elszámolhatósáaának, valamint a saját döntés szerinti hozzájárulás-felhasználási lehetőségek megszüntetése miatt, ennek kompenzációjaként – a gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközfejlesztések támogatására. Az államháztartás 2014-ben 650 milliós bevételt is remél a szakképzésből és a felnőttképzésből.

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, a kötelezettség mértéke 1,5 százalék. A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék. A költségvetés az idén ebből adóból 146–151,2 milliárd forint bevételről mond le bizonyos kedvezmények miatt. Ebből a munkahelyvédelmi kedvezmények 145–150 milliárddal, míg a kutatóké 1–1,2 milliárddal szerepelnek. A gyed extra bevezetésépvel a három-, vagy többgyermekes kismamákat részmunkaidőben foglalkoztatók teljesen mentesülnek bruttó 100 ezer forint havi bérig a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, további egy évre csak az adó felét kötelesek megfizetni. Kedvezmény járhat 25 éven aluli foglalkoztatása esetén is, amikor csak a szociális hozzájárulás felét kell kifizetni.

Mennyit hoz a szociális hozzájárulási adó?

Az idei évi büdzsé bevételi oldalán a szociális hozzájárulási adó és járulékok címen 3768,5 milliárd forint szerepel. Ez az összeg 2012-ben 3558 milliárd, tavaly 3440, milliárd volt. A költségvetésben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból 125 milliárdot, a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 2923,6 milliárdot, míg a Egészségbiztosítási Alapnál 647,4 milliárd forint bevételt terveznek 2014-ben. A társadalombiztosítási járulékot 2012. január elsejétől váltotta fel a szociális hozzájárulási adó, ami a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség.