Tavaly átlagosan 2,8-szoros volt a túljegyzés

Tovább kell növelni a lakosságnak szánt államkötvények értékesítését, a forintadósságot forintból kell megújítani, és lehetőség szerint a devizában jegyzett, lejáró adósságok egy részét is forintból kellene finanszírozni – ezek a fő elvek vezérlik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei munkáját. A tervekről Borbély László András, a központ vezérigazgató-helyettese számolt be. Elmondta: idén az államháztartás nettó finanszírozási igénye 985 milliárd forint lesz a tervek szerint. Az idén lejáró adósság összege 5961 milliárd forint, ez lényegesen kevesebb, mint 2013-ban. A devizalejáratok összege összesen 5,4 milliárd euró (tegnapi árfolyamon 1618 milliárd forint).

A tervezett bruttó kibocsátás 6902 milliárd forint, ebből csaknem 1800 milliárdot lakossági állampapírból finanszíroznának. Az ÁKK szeretné a belföldiek arányát a finanszírozáson belül 44-ről 46 százalékosra, a forintpapírok arányát pedig 59-ről 62 százalékosra növelni.

Tavaly átlagosan 2,8-szeres túljegyzés mellett értékesített államkötvényeket az ÁKK. Az év második felében ugyan néhány aukció kevésbé sikerült jól, de később rendeződött a helyzet. A tegnapi aukció is csaknem háromszoros túljegyzés mellett teljesült, és az ÁKK a tervezett 45 milliárd forintnyi helyett végül – a délutáni nem kompetitív tendert is beszámítva – 82 milliárd forintnyi államkötvényt adott el.
Jelenleg a legrövidebb állampapírok hozama 2,8–2,9 százalék között van, miközben a hosszútávú 5–10 éves lejáratú papíroké 6 százalék fölött van.
A külföldi befektetők forint állampapír-állománya stagnált tavaly, ez azt jelenti, hogy a belföld finanszírozta a költségvetést. Ezen belül is jelentős volt a lakosság szerepvállalása, az ÁKK becslése szerint a háztartások kezében lévő közvetlen állampapír-állomány az év végén már meghaladta az 1900 milliárd forintot. Emellett a lakosság jelentős összeget tart közvetve – például befektetési alapokon keresztül – is állampapírban.
Tavaly a finanszírozási tervnél mintegy 1500 milliárd forinttal magasabb volt mind a bruttó törlesztés, mind a bruttó kibocsátás összege. Ennek okai között volt az IMF-hitel előtörlesztése, a Prémium Euró Államkötvény (PEMÁK) esetében történt nagyobb visszaváltások, valamint számos csereaukció, amikor az ÁKK rövidebb állampapírokat hosszabb kötvényekre cserélt be. A forint állampapírok közül a tervezettnél lényegesen többet bocsátottak ki tavaly kötvényekből és lakossági papírokból.