Aggasztó a nyugdíj jövője
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly év végén is elkészítette a Generali a lakosság nyugdíjcélú megtakarításokhoz való hozzáállásáról szóló felmérését. A kutatást már 2009-ben és 2011-ben is elvégezték, és az eredmények szerint az emberek egyre jobban aggódnak időkori megélhetésük miatt. 2009-ben még csak a megkérdezettek 79 százalékának volt fontos az öngondoskodás, 2013-ban már 86 százalékuknak – ismertette az eredményeket Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese. A majdani nyugdíjuk miatt aggódók aránya 2011-ben még csak 53 százalék volt, tavaly év végén pedig már 63.
Ennek egyik oka lehet az is, hogy a megtakarítási képesség csökkent az utóbbi években. 2009-ben még a lakosság 39 százaléka volt képes pénzt félretenni, ez az arány 23 százalékosra csökkent. A havonta megspórolható pénz volumene is kisebb lett. Míg 2011-ben még 40 százalékos volt azoknak az aránya, akik nyugdíjcélra is tudtak takarékoskodni, most már csak 18 százalék képes erre.
A nyugdíjcélú megtakarítók 45 százaléka önkéntes nyugdíjpénztárban próbál idős korára gyűjtögetni, ezzel Paál Zoltán szerint az a probléma, hogy általában nagyon kis összegek kerülnek csak a számlákra, amelyek nem lesznek elegendők érdemi nyugdíj-kiegészítés biztosítására. 25 százalékuk rendelkezik nyugdíjcélú életbiztosítással, ami – a felmérés időpontjából adódóan – még nem az új, adókedvezménnyel támogatott konstrukció volt. Emellett viszonylag sokan, 17 százA alék takarékoskodik idős korára bankszámlán. A felmérésből az is kiderült, hogy a férfiak közül többen rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, mint a nők közül, és a magas jövedelműek körében bőven az átlag fölött van az arányuk.
A nyugdíjcélú megtakarítások fontosságát a demográfiai mutatók is indokolják. Jelenleg négy aktív korúra három eltartott jut, a trendek alapján viszont 2050-ben már ugyanennyi munkaképes korú felnőttnek hat embert kell majd eltartania. Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal egykori elnöke szerint az utóbbi években életbe léptetett szigorítások – köztük a korhatáremelés, a korkedvezményes és rokkantnyugdíjak megszigorítása – bővítették az állami nyugdíjrendszer mozgásterét. Rövidtávon az is segít, hogy a korábban a magánnyugdíjpénztárakba kerülő járadék az állami alapba kerül. Az viszont, hogy egyre többen mennek külföldre dolgozni, és fizetik más országban a járulékokat, illetve a közfoglalkoztatás bővítése rontja az egyenleget.
Mivel hosszú távú modellek a magyarországi nyugdíjrendszerre 2010 és 2013 között nem készültek, Holtzer szerint nem tudhatjuk, mennyi nyugdíj várható a tb-ből 15-20 év múlva. Az viszont látszik, hogy egyre többen potyognak ki a rendszerből, és azt sem lehet tudni, velük mi lesz időskorukban. Szintén problémásnak tartja a szakember, hogy a nyugdíjcélú megtakarítási termékek után adókedvezmény vehető igénybe, amit így csak a magas adózott jövedelemmel rendelkezők tudnak kihasználni, pedig ők erre kevésbé szorulnának rá.
Új nyugdíjbiztosítások
Az év eleje óta kaphatók a biztosítóknál olyan nyugdíjbiztosítások, amelyekre adókedvezményt kérhetnek az ügyfelek. Ennek mértéke évente 20 százalék, de maximum 130 ezer forint. Ha valaki önkéntes pénztárakban és NYESZ-en is takarékoskodik, évente összesen maximum 280 ezer forintnyi adókedvezményre jogosult.
A Generali is indított a törvényeknek megfelelő nyugdíjbiztosítást, ezek unit linked konstrukciók. A unit linked biztosítás rugalmasabb a hagyományosnál – indokolta a választást Schaub Erika, a társaság személybiztosítási igazgatója.
