BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Adózni kell a bitcoin után

Értékpapírként vet ki adót az amerikai adóhivatal a bitcoinra. Ezzel a virtuális pénz valamivel törvényesebbé válhat, ám szakértők szerint csökkenhet a népszerűsége is.

Nem deviza, hanem vagyontárgy a bitcoin – legalábbis az amerikai adóhivatal (IRS) szerint, amely most adott ki állásfoglalást a virtuális pénznemmel kapcsolatban. Ennek lényege az, hogy az eddig mindenféle kontroll nélkül – egyetlen joghatóságnak sem alávetve – működő deviza létezését és használatát nem próbálja meg leállítani a hivatal, vagyis elismeri, hogy elszámolási egységként alkalmasak javak és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére, illetve értékőrző befektetési eszközként is működhetnek.

A „konvertibilis virtuális pénz” ez utóbbi, vagyis befektetési célú felhasználása emelhető ki az adóhivatal szerint, amely ezentúl arra kötelezi a bitcoinnal rendelkezőket, hogy úgy adózzanak utána, mint például részvényeik után. Néhány hete a japán adóhivatal adott ki hasonló állásfoglalást, míg Nagy-Britanniában úgy látják: devizáról van szó.

Ami az amerikai újítást illeti, a Marketwatch kiemeli: akárcsak az értékpapírok esetében, a bitcoinnál is éven belüli nyereséggel történő eladás esetén maximálisan 23,8 százalékos tőkejövedelem-adót kell megfizetni. A hosszabb távra szóló adó maximális mértéke 20 százalék, ami jóval alacsonyabb a szövetségi jövedelemadó 39,6 százalékos plafonjánál. Ráadásul aki a befektetési időszak alatt veszteséget szenvedett el az értékét igen gyorsan változtató bitcoin esetében, az csökkentheti a fizetendő adóját. Ez nem csak az árfolyammozgások miatt lehet érdekes, hanem azok számára is fontos, akik eddig csak panaszkodni tudtak, ha „elloptak tőlük” valamennyi bitcoint.

Akárcsak a részvényekkel történő tranzakciók esetében, a bitcoinnál is bejelentési kötelezettség terheli a tulajdonosokat – az adó kiszámításának a megszerzés és az eladás időpontjakor érvényes árfolyam lehet az alapja.

A szabályozást azonnali hatállyal vezette be az IRS, ám az vonatkozik a már eddig megszerzett bitcoinokra is. Több részletkérdés azonban még nem tisztázott. Ez adóelkerülést generálhat, ám a The New York Timesnak nyilatkozó elemzők mégis azt emelik ki: az IRS határozata komoly előrelépést jelent a bitcoin kifehérítésének irányában, ami nem csak az adózás miatt fontos, hanem azért is, mert a pénznem úgy híresült el, mint az online drogkereskedelem népszerű fizetőeszköze. A lap ugyanakkor úgy látja, az adózás csökkentheti a pénznem vonzerejét, ezzel pedig az árfolyamát is – az elméletileg véges számban elérhető bitcoin igen rövid idő alatt néhány centes árfolyamról ezer dollár fölé jutott, ma pedig hatszáz dollár körül mozog. A virtuális pénznem tavaly év végén érkezett a csúcsra, akkor egyre több cég jelentette be, hogy elfogadja fizetőeszközként, sőt, Kanadában elkezdte működését az első bankautomata is, amely bitcoint adott ki. Maga a pénz egy internetes pénztárcán (Bitcoin Wallett) keresztül létezik. A bitcoint egy magát Nakamoto Szatosinak nevező, mindmáig ismeretlen fejlesztője dolgozta ki még 2009-ben – néhány hete a Newsweek állította azt, hogy megtalálta az alapítót.

A rendszer egy bármilyen internetes csomópont (és központi bank, adóhatóság vagy felügyelet) nélküli hálózatban működő (peer-to-peer) megoldás. Ez azt jelenti, hogy a tranzakciókat közvetlenül bonyolítják a boltok és a pénznemet használó vásárlók, kikerülve nem csak a járulékos költségeket, de az ellenőrzést is. A virtuális pénz mozgása elvben visszakövethetetlen, ezért van az, hogy a bitcoint sokan a kábítószerkereskedők nem hivatalos fizetőeszközeként tartják számon – és az sem véletlen, hogy már felkeltette az amerikai Kongresszus figyelmét is.

Saját „pénztárcát”, vagyis bitcoinszámlát bárki létrehozhat. Ehhez a felhasználónak „bányásznia” kell – vagy valamelyik bitcointőzsdén keresztül megvásárolni. A bányászat számítógépes kódok megfejtését jelenti. Ez a számítógépes művelet egyben a rendszer titkosítását is biztosítja. Ha valaki megfejt egy kódot, és így „kibányász” egy virtuális érmét, újabb kódot kell feltörniük a felhasználóknak. A rendszer annyiban zárt, hogy az algoritmus szerint összesen 21 millió érme bányászható ki.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek