A készpénzhasználat okai között a megkérdezettek negyede jelölt meg bizalomhiánnyal összefüggő okokat (nemfizetéstől való félelem, illetve csak így bonyolítható le az áru- pénzcsere egyidejűsége). A válaszadó vállalkozások 23 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az egyszerűség, 18 százalék pedig úgy, hogy a megszokás számára a készpénzhasználat fő motivációja. Érdekes, hogy a vállalatok kicsit több mint negyede (27 százalék) mondta azt, hogy azért használ készpénzt, mert a vevői által ez a preferált fizetési mód. Az MNB szakértői szerint a kapott eredmények alátámasztották azt a vélekedést, hogy a vállalati készpénzhasználat motivációi között szerepelnek az üzleti bizalomhiányhoz köthető tényezők.
A felmérés során azt is vizsgálták, hogy az elmúlt időszak fizetési forgalmat jelentősen befolyásoló intézkedései (a napon belüli átutalás lehetővé válása, a 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát bevezetése, és a tranzakciós illeték alkalmazása) hogyan befolyásolták a megkérdezett vállalatok készpénzforgalmát. A vállalatok 87 százaléka vélekedett úgy, hogy cége szempontjából pozitív lehetőség a napon belüli átutalás elérhetővé válása. Ennek ellenére a pozitív válaszadók 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a napon belüli utalás elérhetősége nem változtatott vállalkozása készpénzforgalmán, és csak a válaszadók 11 százaléka nyilatkozta azt, hogy a kimenő vagy beérkező készpénzfizetései egy részét a napon belüli átutalás elérhetővé válásával elektronikus utalással tudta felváltani. Emellett a válaszadók 90 százaléka azt erősítette meg, hogy ezek az intézkedések nem voltak érdemi befolyással a készpénzforgalom mértékére sem a kimenő, sem a bejövő oldalon.
Annak oka, hogy a vállalati készpénzhasználatra jelenleg látszólag sem a pozitív ösztönzők, sem a „büntetések” nem hatnak, az MNB szerint két tényezővel magyarázható. Egyrészt lehetséges, hogy a tranzakciós illeték és a készpénzplafon bevezetéséhez még nem volt elegendő ideje alkalmazkodni a szereplőknek, hiszen a felmérés 2013 tavaszán készült. Másrészt viszont felmerül az a lehetőség is, hogy a készpénzhasználatnak olyan mély motivációi vannak, amelyek túlhaladnak a fizetésiműveletek tranzakciós költségén.
A hálózat már adott
A kkv-k által követett, készpénzintenzív fizetési gyakorlat az MNB szerint társadalmi szempontból leginkább a transzparencia hiánya miatt problémás, és a készpénzmentes fizetési infrastruktúrának már a jelenlegi állapota is egy sokkal korszerűbb fizetési magatartást tenne lehetővé. A transzparens gazdálkodás felé való elmozduláshoz a jegybank szerint két fő lehetőség is adódik: egyrészt szerencsés lenne, ha az 50 ezer forint alatti tranzakcióknál a kártyás fizetések, a nagyobb összegű tranzakcióknál pedig az elektronikus utalás felé mozdulnának el az érintett cégek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.