BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Maradnak a készpénznél a kis cégek

A hazai kis- és középvállalkozások nagyjából fele rendszeresen használ készpénzt napi működése során – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által készített tanulmányból. A cégek majdnem ötöde megszokásból használ készpénzt, de erős motivációs tényezőt jelent az üzleti bizalom hiánya is a vállalkozásoknál.

Egyértelműen az elektronikus utalás tekinthető a legtipikusabb fizetési módnak a kis- és közepes méretű vállalkozások körében, ám a vállalatok közel fele mind a beszállítói, mind pedig a vevői fizetések irányában rendszeresen használ készpénzt a napi működése során – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett felmérés eredményeiből. Emellett a kártyás fizetéseket csak kevesebb, mint a vállalatok ötöde alkalmazza. A kutatás szerint megállapítható, hogy mindkét pénzmozgási irányban – a bejövő és kimenő oldalon – a készpénzes tranzakciók felének értéke jellemzően alacsony, 50 ezer forint alatt marad.

A készpénzhasználat okai között a megkérdezettek negyede jelölt meg bizalomhiánnyal összefüggő okokat (nemfizetéstől való félelem, illetve csak így bonyolítható le az áru- pénzcsere egyidejűsége). A válaszadó vállalkozások 23 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az egyszerűség, 18 százalék pedig úgy, hogy a megszokás számára a készpénzhasználat fő motivációja. Érdekes, hogy a vállalatok kicsit több mint negyede (27 százalék) mondta azt, hogy azért használ készpénzt, mert a vevői által ez a preferált fizetési mód. Az MNB szakértői szerint a kapott eredmények alátámasztották azt a vélekedést, hogy a vállalati készpénzhasználat motivációi között szerepelnek az üzleti bizalomhiányhoz köthető tényezők.

A felmérés során azt is vizsgálták, hogy az elmúlt időszak fizetési forgalmat jelentősen befolyásoló intézkedései (a napon belüli átutalás lehetővé válása, a 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát bevezetése, és a tranzakciós illeték alkalmazása) hogyan befolyásolták a megkérdezett vállalatok készpénzforgalmát. A vállalatok 87 százaléka vélekedett úgy, hogy cége szempontjából pozitív lehetőség a napon belüli átutalás elérhetővé válása. Ennek ellenére a pozitív válaszadók 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a napon belüli utalás elérhetősége nem változtatott vállalkozása készpénzforgalmán, és csak a válaszadók 11 százaléka nyilatkozta azt, hogy a kimenő vagy beérkező készpénzfizetései egy részét a napon belüli átutalás elérhetővé válásával elektronikus utalással tudta felváltani. Emellett a válaszadók 90 százaléka azt erősítette meg, hogy ezek az intézkedések nem voltak érdemi befolyással a készpénzforgalom mértékére sem a kimenő, sem a bejövő oldalon.

Annak oka, hogy a vállalati készpénzhasználatra jelenleg látszólag sem a pozitív ösztönzők, sem a „büntetések” nem hatnak, az MNB szerint két tényezővel magyarázható. Egyrészt lehetséges, hogy a tranzakciós illeték és a készpénzplafon bevezetéséhez még nem volt elegendő ideje alkalmazkodni a szereplőknek, hiszen a felmérés 2013 tavaszán készült. Másrészt viszont felmerül az a lehetőség is, hogy a készpénzhasználatnak olyan mély motivációi vannak, amelyek túlhaladnak a fizetésiműveletek tranzakciós költségén.

A hálózat már adott

A kkv-k által követett, készpénzintenzív fizetési gyakorlat az MNB szerint társadalmi szempontból leginkább a transzparencia hiánya miatt problémás, és a készpénzmentes fizetési infrastruktúrának már a jelenlegi állapota is egy sokkal korszerűbb fizetési magatartást tenne lehetővé. A transzparens gazdálkodás felé való elmozduláshoz a jegybank szerint két fő lehetőség is adódik: egyrészt szerencsés lenne, ha az 50 ezer forint alatti tranzakcióknál a kártyás fizetések, a nagyobb összegű tranzakcióknál pedig az elektronikus utalás felé mozdulnának el az érintett cégek.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek