Módosíthatók a szerződések
A testület megállapította, hogy kivételes esetben lehet hozni olyan jogszabályt is, amely a szerződéseket utólag megváltoztatja. Ez különösen hosszú távú szerződések esetében lehet indokolt, ilyenkor ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy időközben olyan gazdasági és társadalmi változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének az érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában a felek nem, vagy más tartalommal kötöttek volna szerződést. Ha ezek a változások társadalmi méretet öltenek, s így nagyszámú szerződést érintenek, szükség lehet állami beavatkozásra.
Az AB azt is megállapította viszont, hogy a jogbiztonság érdekében az állam csak ugyanolyan feltételek mellett változtathatja meg ezeket a szerződéseket, amilyen feltételek mellett a bíróságok is módosíthatják a paktumokat. Figyelembe kell tehát venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni. Lövétei István alkotmányjogász az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a testület elővette a pacta sunt servanda (a megállapodásokat teljesíteni kell) klasszikus jogi elvet, alkotmányossági szempontból azzal a feltétellel enged belenyúlást az adott hitelviszonyok szerződéseibe, hogy a szolgáltatás és a kötelezettségek közti egyensúlyt továbbra is fenn kell tartani. Tehát senkinek nem lehet megszüntetni egyoldalúan a kötelezettségét, sem a hitelezőnek, sem az adósoknak.
A bíróságoknak a Kúria határozatait figyelembe véve kell ítéleteket hozniuk, a devizahitelesek számára ez konkrétan azt jelentheti, hogy születhetnek törvények, amelyek a bankok egyoldalú szerződésmódosításait utólag felülbírálják. A Kúria tavaly nyáron már döntött például arról, hogy a vételi és eladási árfolyamok közötti rés utólagos szélesítéséből keletkezett banki nyereség a devizaadósnak visszajár. A Kúria tavaly decemberi jogegységi határozata után arra viszont nem lehet számítani, hogy érvénytelenné válnak a devizahitel-szerződések. A bankok egyoldalú szerződésmódosítását ugyanakkor utólag is felülbírálhatják majd jogszabályokkal. A kormány és a Fidesz politikusai szerint új jogszabályokra legközelebb csak a következő parlamenti ciklusban lehet számítani. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint fontos kérdés, hogy következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek kivezetését.
Visszafogott piaci reakciók
A vártnál puhább alkotmánybírósági döntés nem rázta meg túlságosan a piacokat. Az OTP árfolyama rövid időre beszakadt a döntés kihirdetése utáni percekben, de néhány perccel később már több mint 2 százalékos pluszban volt a bankpapír. Az FHB száguldását is visszavetette néhány percre a döntés, de a hitelintézet részvénye hamarosan ismét 8 százalék fölötti pluszba került. A forint árfolyama az euróval szemben a 312-es és a 313-as szint között mozgott a nap folyamán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.