BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Segíthet az MNB hitelprogramja a lízingpiacon

Jótékony hatást gyakorolhat a magyarországi lízingpiacra, hogy a lízingkonstrukciókra is kiterjesztették a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP). A lízing vonzerejét növeli, hogy a hiteleknél megszokottnál kevesebb önerővel is megoldható a finanszírozás.

A kis- és középvállalkozások mellett a hazai lízingcégeknek is komoly segítséget jelenthet, hogy a Magyar Nemzeti Bank a lízinget is bevonta a Növekedési Hitelprogramba (NHP). A lízing konstrukciók bevonásával szinte biztos, hogy az idén is növekedni tud majd a lízingcégek által finanszírozott összeg. A növekedés pedig rá is fér a magyarországi lízingpiacra: bár az elmúlt három év során növekedett valamelyest a finanszírozott összeg, a kihelyezett összeg fokozatos olvadását ez az emelkedés sem tudta megállítani.

A jegybank honlapján megjelent indoklás szerint a kis- és középvállalkozások számára a lízing, mint finanszírozási termék bevonása bővíti az eszközalapú finanszírozási lehetőségeket. Az NHP biztosította kedvező finanszírozás kihasználása mellett a vállalkozásoknak így nem kell lemondaniuk a lízing, mint termék jól ismert üzleti előnyeiről. Emellett a fedezetként rendelkezésre álló eszköznek és a lízingre specializálódott értékesítési csatornáknak köszönhetően a kkv-k szélesebb köre számára válhat ismertté és elérhetővé az NHP, hozzájárulva ezzel beruházásaik megvalósításához. A lízingnél ugyanis a finanszírozandó eszköz a futamidő alatt a forrást nyújtó tulajdonában marad, ami csökkenti a nemfizetés esetén várható veszteséget – állapítja meg a jegybank. A lízingpiac sajátossága továbbá, hogy a szerződéseket a beruházás tárgyát képező eszközöket forgalmazó partnereken keresztül kötik meg: ez a csatorna pedig hatékonyabb (gyorsabb és olcsóbb) a kisebb összegű (jellemzően 50 millió forint alatti) finanszírozások kihelyezésére, mint a klasszikus hitelintézeti csatornák – hívja fel a figyelmet az MNB.

Az új szabályok szerint az MNB partnerkörébe tartozó hitelintézetek és a végső adós kisvállalkozások közé pénzügyi vállalkozások beékelődhetnek közvetítőként. Az MNB tehát továbbra is csak a partnerkörbe tartozó hitelintézetekkel áll majd szerződéses kapcsolatban, és számukra nyújt fedezett hitelt, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, továbbá a hitelintézetek tartoznak felelősséggel azért, hogy az általuk, de pénzügyi vállalkozás közvetítésével nyújtott ügyletek minden tekintetben megfeleljenek az MNB által támasztott feltételeknek.

Az MNB szerint a lízingcégek programba történő bevonásával indokolt enyhíteni azon a korlátozáson, hogy a II. pillérben csak hitelintézetek által nyújtott lízing váltható ki. A pénzügyi vállalkozások által korábban nyújtott lízingek nagy arányban deviza alapúak, így ennek megengedésével számos kkv szabadulhat meg árfolyamkitettségétől. Jóllehet a lízingcégek által nyújtott lízing kiváltására eddig is jelentős igény mutatkozott a vállalkozások részéről, ezt a korlátozást a lízingcégek védelme tette szükségessé. Ennek hiányában ugyanis a program első szakaszában tömegével váltak volna meg tőlük az ügyfeleik, miközben lízingcégek a programban eddig nem vehettek részt, ezáltal működésük ellehetetlenült volna – hívják fel a figyelmet a jegybanki szakértői.

Még kevés igénylő

Az NHP második szakaszában meglepően kevés hitelt helyeztek ki a bankok: 50 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek, amelyből 42 milliárd forintnyit folyósítottak február 21-éig – közölte az MNB. A jegybank szerint a program élénkülése az év második negyedévében várható, főként az uniós források részleteinek kiderülése és a nyári szezonalitás hatására. Az MNB arra számít, hogy a nagyobb beruházások több előkészítési időt igényelnek, ezért is idul meg később az érdeklődés a 2. szakasz iránt. A jegybank arra számít, hogy a teljes, 500 milliárd forintos keretet kihasználják az év végéig.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek