Tranzakciós illeték: Mindent áthárítottak a bankok
Az áthárítás meghaladta az illeték szintjét a készpénzfelvételnél, az átutalásnál, és a bankkártyás fizetésnél is. „Ha a boltban kártyával fizetek, azért nem kell díjat fizetnem, de az éves kártyadíjat nagyon jelentősen megnövelték” – magyarázta Varga. „Kétszer akkora a díjnövekedés, mint az illeték azt indokolná” – tette hozzá. A vállalatoknál a készpénzfelvételnél és az átutalásnál meghaladta az áthárítás a tranzakciós illeték szintjét, a bankkártyás fizetésnél viszont nem érte el.
Az éves kártyadíj a leginkább elterjedt betéti kártyáknál 1700 forintról 3000 forintra emelkedett, és megszűnt a két ingyenes bankkártya.
A bevezetéskor azt fejtegették többen, hogy a készpénzfelvétel használata megnőhet a tranzakciós illeték miatt. Mások úgy vélték, hogy a készpénzt nagyobb mértékben való illetékterhelés miatt kevesebb lesz a készpénzfelvétel.
„Vizsgálatunk során nem láttunk változást a fizetési módokban a tavalyi első félévben” – mondta Varga Lóránt. A tavalyi első félévben semmilyen eltérést nem láttunk a korábbi trendektől – hangsúlyozta.
Az ügyfelek 2013 tavaszán találkoztak először az illetékkel. A terhelés egy része csak a második félévben jelentkezett – tette hozzá.
„Azt látjuk, hogy a második féléves adatok alapján sem változott a tendencia. Nem látjuk, hogy a készpénz vagy az elektronikus pénz irányába mozdult volna jelentősen a gazdaság. Az elektronikus irányba való lassú elmozdulást és a készpénzhasználat csökkenését láthatjuk” – mondta Varga.
Kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a nemzetközi példákat nem lehet ráhúzni a magyar példára. Máshol magasabb volt az illeték, és nem volt felső korlátja, mint Magyarországon a 6000 forintos érték. Más országokban szinte azonnali reakciót láthattunk, Magyarországon viszont nem.
