Széles a választék a piacon

Szinte minden életbiztosító elindította már az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítását. A piacot a befektetési egységhez kötött (unit linked) konstrukciók uralják, mindössze négy olyan szereplő van, amelyik hagyományos, vegyes életbiztosítást is ajánl nyugdíjcélra. Ezek az ING, a csak klasszikus életbiztosításokkal foglalkozó Grawe, a Posta és az Aegon, amelynél egyébként mindkét típusú nyugdíjbiztosítás kapható.

Mindkét biztosítástípus mellett és ellen is fel lehet sorolni érveket. A unit linked mellett szól, hogy rugalmasabban válogathatnak az ügyfelek az eszközalapok széles választékából. Ha az ügyfél – vagy a tanácsadója – ért hozzá, és a piacok is jók alakulnak, akkor a befektetési egységhez kötött eszközalapokkal az évek során magasabb hozamot is elérhet, mint egy hagyományos életbiztosítással. Ezekből az alapokból érdemes a nyugdíj időpontjára optimalizált portfóliókat kialakítani fokozatosan csökkentve a kockázatot a lejáratig.

A befektetési kockázatot ennél a biztosításnál viszont nem a biztosító, hanem az ügyfél viseli. Ha az ügyfél nem megfelelően választott az eszközalapok közül, vagy a piacok esnek, átmenetileg vagy tartósan árfolyamveszteséget szenvedhet el, így végül kevesebb megtakarítása gyűlhet össze, mint egy vegyes életbiztosításban.

Vannak persze olyan unit linked eszközalapok is, amelyek garantálják a tőke megőrzését, sőt esetenként akár még egy minimális hozamot is vállalnak, ennek azonban ára lehet a potenciális hozamokban. Fiatalabb korban mindenesetre érdemesebb több magasabb kockázatú eszközalapot választani a portfólióba, míg idősebb korban alacsonyabb kokáczatú alapokat vagy vegyes életbiztosítást célszerű választani.

Arra is oda kell figyelni a unit linked konstrukcióknál, hogy a költségek csökkentése érdekében a bennük foglalt kockázati elem gyakran csak minimális biztosítási összeget tartalmaz. Ha tehát a biztosított még a futamidő első éveiben elhalálozik, lehetséges, hogy az örökösöknek be kell érniük egy csekélyebb összegű kártérítéssel.

A vegyes életbiztosításoknál más a helyzet. Ezeknél a befektetés kockázatát a biztosító viseli, amely valamilyen technikai kamatot, illetve egy azzal megegyező garantált hozamot ajánl az ügyfélnek a befektetésére. Ez nem szokott túlságosan magas lenni, jellemzően 2-3 százalék között van a piacon, ennyit viszont mindenképpen kifizet a biztosító. Sőt ha jól sikerülnek a befektetések, akkor az elért többlethozam ehhez hozzáadódik. Ennek jellemzően 80-100 százalékát írják jóvá a szerződésen és a technikai kamat és a hozam összege már jelentős hasznot hozhat.

A vegyes életbiztosítások mellett szóló érv lehet még, hogy a biztosítási összeg általában megegyezik a lejárati összeggel. Tehát ha a biztosított a futamidő vége előtt elhalálozik, a kedvezményezettek megkaphatják azt a pénzt, amit a biztosítás lejárta után kézhez kapott volna.

A kedvezményt lehet fokozni, ha más nyugdíjcélú megtakarítást is igénybe vesz az állampolgár, önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre és nyugdíj-előtakarékossági számlán elhelyezett pénzekre szintén jár a 20 százalékos adókedvezmény.

A kedvezményt lehet fokozni, ha más nyugdíjcélú megtakarítást is igénybe vesz az állampolgár, önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre és nyugdíj-előtakarékossági számlán elhelyezett pénzekre szintén jár a 20 százalékos adókedvezmény.-->