BUX 42,108.57
+0.48%
BUMIX 3,962.24
+0.05%
CETOP20 1,960.74
0.00%
OTP 10,640
+0.57%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.56%
0.00%
ZWACK 17,050
-2.57%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
0.00%
-1.83%
0.00%
+0.46%
-1.14%
-2.06%
+0.12%
0.00%
+1.81%
OTT1 149.2
0.00%
+1.52%
MOL 2,840
+0.21%
DELTA 39.05
-2.38%
ALTEO 2,410
+0.84%
0.00%
+0.71%
EHEP 1,505
-8.51%
-2.11%
+0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.98%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.81%
0.00%
0.00%
0.00%
+11.61%
GOPD 9,020
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,230
+0.33%
+22.22%
+0.48%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Tartozások: nem javul a kép a cégeknél

A fizetési határidők valamivel rövidebbé váltak tavaly óta, de a leírási veszteség a ki nem fizetett számlák miatt növekedett. A munkahelyek számának bővítésével a versenyszférában egyelőre nem számolnak.

Bár nem romlott tovább a fizetési kockázati index Magyarországon, az ország továbbra is a veszélyzónában van – közölte Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója a nemzetközi cégcsoport által készített európai fizetési kockázati index (EPI) eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. Az index értéke 100 és 200 között változik, minél magasabb egy ország esetében, annál rosszabb a helyzet. Magyarországon tavaly és az idén is 175-ös értéket mértek. Nálunk rosszabb eredmények jellemzően a dél-európai és a balkáni országokban fordulnak elő.

Magyarországon jelenleg évente a GDP 4,3 százalékát, vagyis 1250 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit a vállalatoknak le kell írniuk veszteségként a ki nem fizetett számláik miatt. Egy éve még csak a GDP 4 százalékára rúgott ez a deficit. Az is jellemző, hogy sokan késve fizetik a számláikat, bár a késedelmesség mértéke tavalyhoz képest csökkent. Jelenleg a lakosság átlagosan 13, a cégek 16, a közszféra pedig 24 napot csúszik a fizetésekkel. A késlekedés oka tízből kilenc esetben az adós nehéz pénzügyi helyzete, de ötből két esetben a szándékosság is megfigyelhető, vagyis tudnának fizetni, de direkt visszatartják a számlákat.

A késedelmes fizetésről szóló uniós direktíva segíthetne valamelyest ezen a problémán, ez előírja, hogy a fizetéssel csúszó adósnak a behajtás költségeire 40 eurós átalánydíjat kell fizetnie számlánként. A hazai cégek 94 százaléka viszont nem használja ki ezt a lehetőséget, háromnegyede nem is ismeri a jogszabályt.

A késve fizetés hatása továbbgyűrűzik, lánctartozásokhoz vezet. Hazánkban a megkérdezett vállalkozások csaknem háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy a csúszva beérkező bevételek akadályozzák a cég növekedését. A vállalatok kétharmada emiatt csökkenő árbevételt ér el, 59 százalékuk pedig egyenesen a túlélésért küzd. A problémát csak tetézi a válság elhúzódása, ami miatt a cégek négyötöde csökkenő értékesítésről, elmaradó fejlesztésekről számolt be. A gazdasági fellendülést egyelőre kevesen, a vállalkozások mindössze 2 százaléka érzi.

A nehézségek a munkahelyteremtésre is kihatnak. Magyarországon a megkérdezett cégek 44 százaléka nem tervez munkaerő-felvételt a közeljövőben, 32 százalékuk pedig további elbocsátásokkal számol, vagyis a versenyszféra egyelőre nem tud részt venni érdemben a munkahelyteremtésben. A válság eddigi hatásaként a megkérdezett cégek 45 százaléka számolt be leépítésekről, és 54 százalékuknál maradt el a létszámbővítés. A bizonytalanná váló munkahelyek hatására a munkavállalói morál is romlott a vállalkozások csaknem felénél. A növekedési hitelprogram sem javított a cégek derűlátásán. A vállalakozások tavalyhoz képest jelentős szigorítást észleltek a banki hitelezésben, 2013-ban még csak 44, az idén már 65 százalékuk említett meg ezt a válság következményei között.

Az európai helyzet sem lett jobb

Európában is romlottak a mutatók tavalyhoz képest, a leírási veszteség 3-ról 3,1 százalékra nőtt a leírási veszteség, ez 360 milliárd eurót jelent. A cégek növekedési és likviditási problémákkal küzdenek számos országban, 40 százalékuk nem tervez munkaerő-felvételt, 30 százalék elbocsátásokra készül. A lánctartozások is egyre gyakoribbak, hogy azért nem fizet egy cég, mert neki sem fizetnek a megrendelők. A legjobb a helyzet Svájcban és Skandináviában, a legrosszabb besorolású országoknál viszont sok helyen romlottak a mutatók.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek