Lakásfelújításra szívesen költenek a háztartások

ÉPÍTŐANYAGOK A magyar lakosság 2013-ban optimistán nyilatkozott a lakás vagy a családi ház felújítása, bővítése kapcsán, de a tervek többsége a háztartások 68 százaléknál még a jövő zenéje – derült ki a Lindab friss kutatásából. A többség idén már sokkal óvatosabban fogalmazza meg a terveit, 1 éven belül csak a lakosság alig ötöde lát esélyt átfogó renoválásra. A következő években számos család tervez nagyszabású munkálatokat, 21 százalékuk a tető- és csatornarendszer felújításában, 29 százalék pedig az otthon szigetelésében is gondolkodik

A 18-59 éves magyarok lakókörülményei nem változtak számottevően az elmúlt egy év során: a lakosság 54 százaléka családi házban él, 84 százalék pedig saját tulajdonú ingatlanban. Új lakóház építésére a lakosság 4 százalékánál került sor. A magyarok 29 százaléka tavaly úgy nyilatkozott, hogy belefogna otthona felfrissítésébe, az elmúlt 12 hónapban még a háztartások 68 százalékánál nem történt előrelépés. Az elmúlt egy évben a toplistát a beltéri munkálatok vezették (festés, konyha és fürdőszoba felújítás), a kültéri felújítások között pedig a képzeletbeli dobogó második fokán a tető felújításához kapcsolódó munkálatok állnak (15 százalék), a szigetelés után (23 százalék).

A felújítási hajlandóság a vidéki lakosságban volt a legerősebb az elmúlt 12 hónapban: a vidéki városlakók 27, a falun élők 26 százaléka frissítette fel otthonát. A budapestiek rosszul szerepelnek országos összehasonlításban, a fővárosi háztartások mindössze 17 százalékában került sor a lakás vagy a ház felújítására.

A magyarok óvatosan fogalmazzák meg a jövőbeli terveiket, és noha a lakosság fele tervez felújítást, csak alig egyötödük kezdene bele a munkálatokba rövid időn, 1 éven belül. Az újépítések várható aránya 5 éven belül is igen alacsony lesz, mindössze a népesség 6 százaléka számít arra, hogy újonnan épített otthonba költözhet; a lakosság domináns hányada (89 százalék) csak felújításban gondolkodik. A hazai épületek jó részén továbbra is elöregedett, korszerűtlen tető található, a lakóépületek több mint felén 20 évvel régebben készült a tetőszerkezet. A vidéki falvakban (56 százalék) és Budapesten (42 százalék) a legaggasztóbb a helyzet, s ez a magas arány komoly biztonsági kockázatokat tükröz – állapítja meg a Lindab felmérése.