Varga Mihály előtt megnyílt az út, ilyen jó inflációs adat után szembe mehet a világgal
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adatai szerint a fogyasztói árak júniusban éves alapon 1,7 százalékkal emelkedtek, ami nemcsak a piaci várakozásokat múlta alul , hanem a jegybank számára is kedvező fejlemény. A megkérdezett elemzők egyetértenek abban, hogy az erős forint, az élelmiszer-árrésstop, valamint a visszafogott külső infláció egyaránt hozzájárult a rendkívül alacsony pénzromláshoz.
A magyar infáció európai összehasonlításban is rendkívül kedvező, az euróövezetben mindenhol gyorsabb a drágulás. Az infláció felgyorsulása az iráni háború időszakában gloöbális jelenség, ami kamatemelésekre ösztönzi a jegybankokat.
Ezzel a "széllel" eddig is szembe ment az Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei két kamatcsökkentése, a friss inflációs adat pedig azt jelentheti, hogy tovább haladhatnak a külön úton.
A forint árfolyama sem jelez akadályt, hiszen nem gyengült érdemben az inflációs adat közzétételét követően.
Alig jöttek ki az adatok, a Citi a Bloomberg jelentése szerint máris azt jövendölte: az MNB alapkamata a következő 9 hónapban 4,75 százalékra csökkenhet, miután idén már kétszer is 25 bázispontot lenyestek belőle Varga Mihályék.
Az élelmiszerek húzták lefelé az inflációt
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az infláció ismét kellemes meglepetést okozott, hiszen a piaci konszenzus 1,9 százalék volt, miközben a tényleges adat 1,7 százalékra csökkent. Hangsúlyozta, hogy havi alapon gyakorlatilag stagnáltak az árak.
Kiemelte, hogy az élelmiszerek éves inflációja mindössze 0,2 százalék volt, sőt havi összevetésben még enyhe árcsökkenés is látszott. Véleménye szerint ebben jelentős szerepet játszott a világpiaci élelmiszerárak mérséklődése, a forint erősödése és az árrésstop fenntartása.
A szolgáltatások inflációja ugyan továbbra is meghaladja az átlagot, de 4,3 százalékról 4,0 százalékra mérséklődött, míg a tartós fogyasztási cikkeknél is lassult az áremelkedés üteme, amit szintén az erősebb forint támogatott.
A szolgáltatásokban még mindig erős az árnyomás
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szintén kedvezőnek nevezte a júniusi adatot, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolgáltatások továbbra is a teljes infláció legfontosabb hajtóerejének számítanak.
Értékelése szerint elsősorban az üdülési, kulturális, valamint a személyi szolgáltatások – például a testápolási, egészségügyi és háztartási szolgáltatások – drágultak az átlagosnál gyorsabban.
Ennek hátterében elsősorban a jelentős béremelkedések állnak, miközben ezekben az ágazatokban a forint erősödése kevésbé tudja mérsékelni a fogyasztói árakat.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő hónapokban ismét gyorsulhat valamelyest az infláció. Ennek oka lehet, hogy kifutnak a banki és távközlési ágazattal kötött megállapodások, emellett több szolgáltatás, például
- a taxizás
- vagy egyes szerencsejátékok
ára is emelkedhet. Az élelmiszer-árrésstop jövője szintén bizonytalansági tényező maradt.
A kamatvágás előtt elhárultak az akadályok
Az elemzők egy pontban teljes egyetértésre jutott: a mostani inflációs adat támogatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusának folytatását.
Regős Gábor szerint a Monetáris Tanács nyugodtan végrehajthatja a júliusra várt 25 bázispontos kamatcsökkentést, és megfelelő külső környezet esetén még szeptemberben is sor kerülhet újabb lazításra. Molnár Dániel úgy fogalmazott, hogy
jelentős külső sokk hiányában szinte biztosra vehető a júliusi kamatcsökkentés.
Hasonló álláspontra jutott Kiss Péter, az Amundi elemzője is. Szerinte az élelmiszerek és az üzemanyagok kedvező áralakulása, valamint az erős forint nyomott szinten tartotta az inflációt, ami támogatja az MNB kamatvágási ciklusát, és növelheti a keresletet az állampapírok iránt. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kamatcsökkentések kifoghatják a szelet a forint további erősödése mögül.
Már valószínűleg túl vagyunk az infláció mélypontján
Abban is hasonlóan látják a helyzetet az elemzők, hogy a 1,7 százalékos júniusi infláció várhatóan az idei év legalacsonyabb értéke lesz.
Regős Gábor az idei év egészére 2 százalék körüli átlagos inflációval számol, ugyanakkor kockázatként említette az aszály miatt romló termést és az árrésstop esetleges kivezetését. Molnár Dániel szerint éves átlagban valamivel 2 százalék felett alakulhat a pénzromlás, miközben év végéig is a jegybanki cél alatt maradhat.
Kiss Péter ennél magasabb, 3,1 százalékos év végi inflációt vár, amely ugyan már meghaladná a jegybanki célsáv közepét, de továbbra is mérsékelt pénzromlási környezetet jelentene. Szerinte, ha a kedvező hazai és nemzetközi folyamatok fennmaradnak, ősszel is folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.
A „mini” ciklusból akár „midi” is lehet
Hasonló következtetésre jutott Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is. Legfrissebb gyorsbecslése szerint az infláció csak az év végére térhet vissza a 3 százalék körüli tartományba, így az idei év egészében átlagosan 2,1 százalékos pénzromlással számolnak. Előrejelzésük szerint 2027-ben már 3,5 százalék körüli lehet az átlagos infláció, elsősorban az élénkülő kereslet miatt, ugyanakkor az év végére ismét elérhetővé válhat a 3 százalékos árstabilitási cél. Virovácz Péter szerint
a keddi inflációs adat gyakorlatilag bebetonozza a júliusi kamatcsökkentést,
és amennyiben nem következik be újabb jelentős geopolitikai eszkaláció, az augusztusi lazítás is biztosra vehető. Úgy véli, ha a júliusi infláció is alacsony marad, akkor a jegybank által korábban jelzett „mini” kamatvágási ciklus könnyen „midi” ciklussá bővülhet, vagyis a monetáris lazítás az ősz folyamán is folytatódhat.
