Pörög a magyar törvénygyár: ezekről már döntött az Országgyűlés, és ez vár még a képviselőkre ma
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Országgyűlés kedden elfogadta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény módosítását. A változás értelmében létrejön egy tanácsadó bizottság, amely történészek bevonásával segíti a minősített állambiztonsági iratok felülvizsgálatát, ezzel előmozdítva az ügynökakták nyilvánosságának bővítését. Estig tart a vita a Parlamentben.
A képviselők emellett döntöttek a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét érintő törvénymódosításról is, amely a jelenlegi rendszer felfüggesztését és egy új értékelési modell előkészítését célozza.
Az Alaptörvény módosítása váltotta ki a legnagyobb vitát
A keddi ülés politikailag legfontosabb napirendi pontja az Alaptörvény 17. módosításának parlamenti vitája volt. A kormány javaslata tizenkét pontban alakítaná át az alkotmányos szabályozást:
- egyebek mellett 12 éves – vagy három ciklusos – mandátumkorlátot vezetne be az országgyűlési képviselők számára,
- 70 éves felső korhatárt állapítana meg az alkotmánybíróknál
- megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását,
- függetlenebb működést biztosítana az Alkotmánybíróságnak,
- visszanevezné a vármegyéket megyékre,
- valamint megszüntetné az önálló Országgyűlési Őrséget.
A parlamenti vitában Görög Márta igazságügyi miniszter azt mondta, hogy a módosítás a jogállamiság és az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos lépése, amely hosszabb távon megteremtheti egy új alkotmány elfogadásának feltételeit. Szerinte az elmúlt években több alkotmányos intézmény nem eredeti rendeltetésének megfelelően működött, ezért szükség van a garanciák megerősítésére.
A miniszter a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is az alkotmányos demokrácia helyreállításának részének nevezte. Indoklása szerint olyan helyzetet kívánnak teremteni, amelyben az államfő ismét maradéktalanul elláthatja alkotmányos feladatait, és valóban a nemzet egységét jelenítheti meg.
A vitában a Tisza Párt részéről Melléthei-Barna Márton is felszólalt, aki úgy fogalmazott:
az Alaptörvény módosításának egyik legfontosabb célja a jelenlegi politikai rendszer lebontása és az alkotmányos intézményrendszer átalakítása.
A Magyar Fejlesztési Bank reformja még hátravan
A keddi ülésen még napirenden szerepel a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosítása is, amelyről a képviselők a nap későbbi részében tárgyalnak.
Az előterjesztés megszüntetné az úgynevezett segélyhitel-konstrukciót, módosítaná az MFB feladatait, és hatályon kívül helyezné a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülésére korábban elfogadott egyszeri hitelnyújtásról szóló törvényt. A kormány indoklása szerint a változtatások az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak lehívásához szükséges jogszabályi környezetet is biztosítják. A javaslatról a keddi ülés későbbi szakaszában várható döntés.
További döntések is jöhetnek még kedden a Parlamentben
A rendkívüli ülés a délutáni órákban is folytatódik, így további törvényjavaslatokról és módosító indítványokról is szavazhat az Országgyűlés. A kormány szerint a rendkívüli ülés összehívását az indokolta, hogy még
a nyári parlamenti szünet előtt biztosítsák az uniós források lehívásához, valamint a kormányzati és közigazgatási feladatok ellátásához szükséges jogszabályi feltételeket.
