Devizahitel: Hatalmas lesz a banki bukás, nem jár vissza készpénz

Egy fokkal tisztábban láthatnak a bankok a devizahiteles törvénnyel kapcsolatban most, hogy megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján az árfolyamrés semmissége miatti átszámításokhoz készített iránymutatás. Az átszámítás abból indul ki, mintha már 2004 májusától az MNB hivatalos árfolyamát kellett volna alkalmazni a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél. Az átszámításnak olyan elveken kell alapulnia, hogy egyetlen ügyfél se járhasson rosszabbul, mintha már a kezdetektől így számoltak volna, tehát a túlfizetést minden időpontban tőketörlesztésként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni.

A bankoknak minden hónapra ki kell számolniuk a túlfizetés mértékét, és ezzel az összeggel csökkenteniük kell a tartozást. Az ügyfelek tehát készpénzt hiába várnak vissza, ehelyett a fennálló tartozásuk mérséklődik majd, amivel együtt várhatóan a törlesztőrészletük is kisebb lehet. Azoknál a devizahiteleknél, amelyek már megszűntek, tehát nincs csökkenthető tőketartozás, a hitelintézeteknek a futamidő során összegyűlt árfolyamkülönbséget a három hónapos svájci frank liborral (tulajdonképpen a svájci alapkamat) növelten kell majd visszafizetniük az ügyfeleknek.
A hazai bankok közül többen is közzétették már, mekkora összeget különítettek el az árfolyamrés visszafizetésére. A nagyságrend nem mindig áll összhangban az adott hitelintézet devizahitel-állományával, sok múlik ugyanis azon is, mekkora marzsot használt a bank. Az OTP kezdetben 1, majd 2 százalékos marzsa például kisebb volt a piaci átlagnál, sok helyen 4 százalékos árfolyamrés is előfordult.

Az OTP mindenesetre csoport szinten 27 milliárd forintot különített el csak az árfolyamrésre, a CIB-nél az eddigi várakozások szerint 20 milliárd forintba fog kerülni a marzs, az FHB 4,5 milliárd, az MKB 5,1 milliárd forintos költséget kalkulált erre. Vannak bankok, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés hatását együtt adták meg, a Budapest Bank a két tételt együttesen 34,3 milliárd, a K&H 49 milliárd forintra teszi.

Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenné nyilvánítása az OTP-nek kerülhet majd a legtöbbe, a hitelintézetnél a devizakölcsönök esetében 90 milliárd, a forinthiteleknél további 20-30 milliárd forint perrel érintett összeggel számolnak. Az FHB úgy kalkulál, 12-15 milliárd forint visszatérítésére kötelezhetik. Az Erste nem tett közzé pontos becslést a nemrég kihirdetett törvény hatásairól, azt azonban már közölte: – a tavaly év végén mintegy 181 milliárd forintot kitevő – saját tőkéje több mint 10 százalékkal csökken majd emiatt. Vagyis az eddig bejelentett részleges adatok is több mint 260 milliárd forintos veszteségről szólnak a bankszektorban. A teljes és végső számla várhatóan összhangban lesz az MNB 600-900 milliárd forintos becslésével.

A Budapest Bank még nem döntött ebben a kérdésben, a K&H pedig nem nyilatkozott erről, csak annyit szögezett le, a tőkehelyzete még az extra céltartalék megképzése után is stabil marad. A várhatóan nagyszámú kereset miatt visszarendelték nyári szabadságukról a gazdasági pereket intéző bírókat és bírósági titkárokat.

A Budapest Bank még nem döntött ebben a kérdésben, a K&H pedig nem nyilatkozott erről, csak annyit szögezett le, a tőkehelyzete még az extra céltartalék megképzése után is stabil marad. A várhatóan nagyszámú kereset miatt visszarendelték nyári szabadságukról a gazdasági pereket intéző bírókat és bírósági titkárokat. -->