BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Hiába közeleg a béke, Brüsszel tovább növelné a feszültségeket: európai katonákkal árasztaná el Ukrajnát – csak nincs miből

Brüsszel újabb illúziót kerget, amely könnyen katasztrófába torkollhat. A német hadsereg szakszervezete szerint több tízezer európai katonára lenne szükség Ukrajnában, miközben a kontinens védelmi erői már most is alig bírják a terheket.

Európai katonák Ukrajnába küldéséről szóló tervek kerültek elő ismét, miután a német katonai szakszervezet vezetője, Andre Wüstner ezredes arra figyelmeztetett: ha valóban békefenntartó erőket akar az EU, akkor az nem lehet puszta szimbolikus jelenlét.

FRANCE-UKRAINE-SUPPORT-DEMO-PARIS ukrán európai katonák
A német hadsereg szakszervezete szerint több tízezer európai katonára lenne szükség Ukrajnában, miközben a kontinens védelmi erői már most is alig bírják a terheket / Fotó: Hans Lucas via AFP

Európai katonák Ukrajnában

Az ezredes szerint a nagyobb országoknak – Németországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának – legalább tízezer katonát kellene hosszú távon állomásoztatniuk Ukrajnában.

Ez viszont olyan erőforrást igényelne, amely már most sem áll rendelkezésre. A nyugat-európai hadseregek elöregedett felszereléssel, létszámhiánnyal és költségvetési korlátokkal küzdenek. A valóság tehát az, hogy Európa nemcsak egy „katonai törpe”, ahogy Wüstner a Reutersnek fogalmazott, hanem egyre inkább másokra – elsősorban az Egyesült Államokra – szorul saját biztonságának garantálásában.

Washington azonban világossá tette: amerikai csapatok nem fognak Ukrajnába menni. 

Donald Trump, aki most a békeközvetítő szerepét keresi, kizárta az amerikai katonai beavatkozást, és inkább politikai megoldást sürget. Ez pedig rámutat arra, hogy Brüsszel ismét nagyobbat akar markolni, mint amekkorát képes megfogni.

Miközben Emmanuel Macron és Keir Starmer brit miniszterelnök lelkesen támogatja az ötletet, és Friedrich Merz német kancellár is nyitottnak mutatkozik a német részvételre, a realitás az: Európa nincs felkészülve egy újabb háborús kalandra. Ha mégis belevágnak, annak következményei beláthatatlanok mind gazdaságilag, mind biztonságilag.

A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e békefenntartó erőt küldeni Ukrajnába, hanem az, hogy kinek az érdekeit szolgálná ez valójában. 

Az európai polgárok többsége békét és biztonságot akar, nem pedig újabb katonai konfliktust, amelybe Brüsszel sodorja bele őket. 

A valós veszély, hogy a kontinens, ahelyett, hogy erősítené önálló védelmi képességeit, egy olyan háború mocsarába ragadhat bele, amelyből évekig nem tud kimászni.

Budapesten írja alá Putyin és Zelenszkij az orosz–ukrán békeszerződést? Először szólalt meg Szijjártó Péter – itt vannak a részletek

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után szinte azonnal jelezte, hogy Magyarország kész lenne a béketárgyalásoknak helyszínt biztosítani.

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.