Megmentették a devizahiteleseket

Nagy többséggel, 184 igen szavazattal egy nem és két tartózkodás ellenében fogadta el az Országgyűlés pénteken „A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” szóló törvényjavaslatot. A jogszabály a devizahitel-szerződéseket és a forinthitel-szerződéseket is érinti, ha azokat 2004. május 1. és a törvény hatályba lépésének napja (ez körülbelül július közepe lehet) kötötték. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai egyébként nagyon sok szerződés lehet érintett, 2011-ben például több mint 6 millió háztartási hitelszerződés volt a bankoknál, tíz év alatt pedig ennél is jóval több kölcsönt folyósíthattak a hitelintézetek, amelynek időközben változott a kamata. Az MNB becslése szerint a pakk összköltsége 600-900 milliárd forint is lehet a pénzügyi szektor számára.

Kimaradnak az adósmentésből azonban azok, akik részt vettek a végtörlesztésben, és azok is, akiknek az ingatlanját a Nemzeti Eszközkezelő (NET) megvásárolta. Azok, akiknek az ingatlanját már felajánlották az eszközkezelőnek, de még nem zárult le a több hónapos adásvételi procedúra, elvileg jogosultak tehát kártérítésre. Lapunknak néhány hete nyilatkozott Csillag Tamás, a NET Zrt. vezérigazgatója, aki arról számolt be, április végéig 7500 lakást vásároltak meg, a felajánlott ingatlanok száma viszont már elérte a 19 ezret. Nem számíthatnak kártérítésre azok sem, akiknek elévült a szerződése, ők azok, akik a törvény hatályba lépése előtt több mint öt évvel szüntették meg a hitelszerződésüket. Azoknak viszont nem évül el az öt évvel ezelőtti követelése sem, akiknek a szerződése még mindig él.

A devizahiteleseknek kedvez kizárólag az árfolyamrés tisztességtelenné nyilvánítása. Nem minden devizahiteles kap vissza hasonló nagyságrendű összeget emiatt, a bankok ugyanis nem egyforma marzsot alkalmaztak. Az OTP a válság előtt mindössze 1 százalékos devizamarzzsal dolgozott, amit később 2 százalékosra emelt, voltak azonban olyan bankok is, amelyeknél 4 százalékos is volt az árfolyamrés, ezek ügyfelei több pénzt kaphatnak vissza.

Az egyoldalú kamatemelések és egyéb díjemelések a forinthitelesek is érinthetik. A törvényjavaslat szerint ezek alapértelmezésben mind tisztességtelenek voltak az elmúlt években, ha a bankok mégis tisztességesnek gondolnák valamelyiket, azt bíróságon kell bizonyítaniuk. Az egyoldalú kamat- és díjemelések mostantól kezdve a törvényjavaslat szerint tilosak egészen addig, amíg bíróságon meg nem állapítják, hogy a bank általános szerződési feltételei tisztességesek.

Fontos változás még, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásokat az év végéig felfüggesztik, a kormány tervei szerint úgy tűnik, addigra lezárulhatnak majd az adósmentéssel kapcsolatos elszámolások, és megtörténhet majd a devizahitelek forintosítása is.

A Magyar Bankszövetség szeretné, ha az adósokkal történő elszámolás és a hitelek forintosítása egy lépésben történhetne meg.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott, a piacinál alacsonyabb árfolyamon számolhatják majd át a devizahiteleket forintra, ez azonban a bankok szerint nem lenne igazságos.

A Magyar Bankszövetség szeretné, ha az adósokkal történő elszámolás és a hitelek forintosítása egy lépésben történhetne meg.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott, a piacinál alacsonyabb árfolyamon számolhatják majd át a devizahiteleket forintra, ez azonban a bankok szerint nem lenne igazságos.-->