Újabb szolgáltatókat bírságoltak

Az MNB a díj- és költségemelkedés témakörében elmúlt időszakban lezárt vizsgálatai során tíz pénzügyi szervezetnél állapított meg jogsértést – derül ki a jegybank tegnap publikált határozataiból. A jogsértések ezúttal is a már eddig jellemzőek voltak: így egyes szolgáltatóknál hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett ok-lista a szerződésben, üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben, vagy az érintettek a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint 2 hónappal hirdették meg, a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt 2 hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról, elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát, az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt, korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti, illetve az is előfordult, hogy megváltoztatták a díjszámítás módját.

Mindezek nyomán az MNB 10 pénzügyi szervezet számára tiltotta meg a jogsértő magatartás folytatását, összességében 71,75 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki számukra, s közülük 9 szolgáltatót kötelezett a jogsértően elvont díjtöbblet fogyasztóknak történő visszafizetésére is. Egy esetben nem kötelezte az MNB visszafizetésre a szolgáltatót, mivel a vizsgálat időtartama alatt már igazoltan teljesítette a visszafizetést. Az egységes elvek szerint meghatározott bírságösszegeknél a jegybank ezúttal is figyelembe vette a jogsértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát is. A korábbi időszakhoz képest több esetben alacsonyabb bírságtételek oka, hogy a jogsértések kisebb intézményekhez köthető, amelyek részben inkább vállalati bankolással foglalkoznak, így egyenként kevesebb fogyasztót érintettek, akiktől kisebb mértékű díjat is vontak el jogszerűtlenül. Ugyanakkor 10 intézménynél a vizsgált időszakban vagy nem történt díjemelés, vagy a díjemelés végrehajtásának módja megfelelt a hatályos jogszabályi előírásoknak.

A márciusban intézkedéssel sújtott pénzügyi szolgáltatóknak 2014. június 15-ig kellett összesíteniük és jelenteniük a jegybanknak, hogy mekkora mértékű jogosulatlanul elvont díjat fizettek vissza jelenlegi és a vizsgálat időszakában velük kapcsolatban álló korábbi ügyfeleiknek. Az MNB összesítése szerint a visszafizetésre kötelezett 33 pénzügyi szervezet közül 27 pénzügyi szervezet összességében mintegy 3,12 milliárd forintnyi összeget térített vissza közel 800 ezer fogyasztónak. Hat további pénzügyi szervezetnél – közöttük jelentős piaci szereplőknél – ugyanakkor a szolgáltatók által kezdeményezett bírósági eljárás felfüggesztette a díjvisszafizetések végrehajtását. E fogyasztók akkor kaphatják vissza pénzüket, ha a bírói testületek ítéletei is megerősítik az MNB határozatainak jogszerűségét.

Bővítenék a hitelezést

Az európai bankok több mint fele bővítené a hitelkihelyezést a következő fél évben, leginkább a kkv szektorban enyhítenének a jelenlegi feltételeken – derül ki az EY felméréséből. A megkérdezett banki döntéshozók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzintézetük növekedést segítő intézkedéseket tervez a közeljövőben. A hitelkihelyezést 51 százalékuk bővíteni szeretné a következő hat hónapban, ez az arány 7 százalékponttal magasabb a fél évvel korábbinál. Emellett európai szinten egyre optimistábbak a pénzintézetek a saját teljesítményüket nézve.