Több ponton is finomodott a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslat a benyújtott módosító indítványok után. Az egyik, nagyjából 52 ezer adóst érintő fejlemény, hogy a végtörlesztésben részt vettek közül azoknak, akik legalább részben forinthitelből fizették ki a devizaadósságot, nem kell megfizetniük a 10 ezer forintos díjat, amikor a bankjuktól elszámolást kérnek. A kedvezményes árfolyam miatt azonban elengedett tartozás az ő esetükben is a tőketartozás körülbelül negyedét tette ki, így nekik sincs több esélyük visszatérítésre, mint a megtakarításból végtörlesztőknek.
Az elszámoltatás részét képezi az új törlesztőrészlet meghatározása, tehát az alacsonyabb részletekre való átállással a bankok nem várhatják meg a kamatperiódus végét, azonnal az elszámolás után módosítani kell a részleteket. Ha az adós címe időközben megváltozott, be kell jelenteni a hitelintézetnél azt a címet, amelyre az elszámolást kéri. Ennek ellenére is előfordulhat persze, hogy az ügyfélhez nem jut el a pénz, ebben az esetben a hitelező pénzügyi intézménynek az összeget egy elkülönített számlán kell tartania, amíg el nem évül a fogyasztó követelése. A számlát ingyen kell kezelni, de kamatot sem kell az ott lévő összegre fizetni.
A kilakoltatási moratórium is véget érhet egyszer. A módosító javaslat szerint legkésőbb 2016. december 31. után újraindulhatnak a végrehajtási eljárások során elrendelt kilakoltatások. Jelenleg több mint 110 ezer ingatlant fenyeget a végrehajtás a nem fizetett jelzáloghitelek miatt. Az idén azonban még érvényben van a kényszerértékesítési kvóta, így ennek csak az 5 százalékára indíthatnak eljárást a bankok, jövőre azonban a kvóta megszűnik.
Igaz, az elszámoltatási törvény alapján az eljárásokat felfüggesztik majd, amíg a bankok el nem készülnek az egyenleggel.
A Lízingszövetség arra figyelmeztetett nemrég, hogy az elszámoltatás miatt több tucat kisebb pénzügyi vállalkozás is csődbe mehet, az ő adósaik így nehezen juthatnak majd hozzá a pénzükhöz. A módosító javaslat ezt a problémát úgy kezeli, hogy kimondja: az elszámolással az az intézmény is egyetemlegesen felel, amelynek ugyan nincs elszámolási kötelezettsége, de jelzálogjogosult a esetében. Ha a pénzügyi intézmény felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, és nincs elég információ a pontos elszámoláshoz, egy későbbi jegybanki rendeletben meghatározott becslési eljárással kell kalkulálni.
A bankok eközben hevesen tiltakoznak az ellenük folyó reklámhadjárat miatt. A devizahitelek elterjedéséért a Magyar Bankszövetség szerint a felelősség egyszerre terheli az államot, a bankokat és az ügyfeleket. A mostani politikai bűnbakkeresés viszont csak a bankokról szól. A bankszektor végső tulajdonosai közvetett vagy közvetlen formában magyar és külföldi magánemberek, az elszámoltatás költségeit ők viselik. A visszamenőleges hatályú jogalkotás pedig a bankszövetség szerint súlyosan sérti a jogállamiság elvét.
Veszteség a Raiffeisennél
Az ukrán válság és a devizahitelekről szóló magyarországi törvények miatt a 2014-es üzleti évben veszteséges lehet a Raiffeisen Bank International (RBI) – adott ki figyelmeztetést a hitelintézet. Korábban az RBI csoport szinten 1300-1400 millió eurós céltartalékkal számolt, ennél azonban többre, várhatóan 1500-1700 millió euróra lesz szüksége. Friss tőkére jelenleg nincs szüksége az osztrák banknak. A bankcsoportnak a magyarországi elszámoltatás összesen 240 millió euróba kerülhet, a második negyedévben erre 67 millió eurót már céltartalékoltak. A fennmaradó veszteség a második félévben keletkezhet.
