Változik a világ: már nem csak az adófizetőknek kell bankot menteni

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság főigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén kiemelte, hogy a válságra adott válasz nem volt elegendő. Hiába jöttek létre az európai mikro- és makroprodenciális szervezetek, a jogköröket szűkre szabták. A bankokkal kapcsolatos válságkezelési felelősség nemzeti hatáskörben maradt, vagyis saját lehetőségeiken belül próbálták kezelni a problémákat.

Alapvető változások indultak a szabályozásban, ami a bankszektorban különösen erős volt. Az EU is vállalta, hogy bevezeti az új, Bázel III. szabályokat.

Farkas Ádám szerint nagy előrelépés történt az európai egységes prudenciális követelmények megteremtésében az egységes szabálykönyv kialakítása miatt. Ezek jelentősen csökkentik az egyedik banki válságok kialakulásának lehetőségét. A szabálykönyv azonban nem emelkedett európai szintre, hanem maradt nemzeti hatáskörben.

Vannak olyan bankok Európában, amelyek egy ország GDP-jének 150 százalékával érnek fel. A fiskális teher emiatt óriási a GDP-hez mérve, ha egy bank bajba kerülne. Magyarország  bankrendszere európai összehasonlításban nem számít kiugróan nagynak – jegyezte meg. Az egész bankrendszer mérete a GDP-hez mérten azonban sokkal nagyobb Európában, mint az Egyesült Államokban.

Európában, amikor egy országban az államadósság túl nagyra nőtt, bajba került a bankrendszer, és ez fordítva is igaz. Görögországban és Portugáliában a fiskális helyzet rontotta a bankrendszer helyzetét, viszont Írországban vagy Spanyolországban kimondottan jó volt a fiskális helyzet, a bankrendszerbeli feszültségek azonban költségvetési problémákat okoztak. A tőkeemelések jelentősek voltak a válság után, de ez nem volt elég.

A német és francia vállalatok sokkal alacsonyabb költségekkel jutnak hitelhez, mint a spanyol vagy az olasz cégek, ugyanolyan monetáris környezetben. Ez a piac széttöredezettségét mutatja. (A válság előtt együtt mozogtak ezek a trendek, azt követően azonban megváltozott a helyzet.)
A bankunió létrehozásáról 2012 nyarán döntöttek, aminek a megalkotása most is tart. Egységes felügyeleti mechanizmust, válságkezelési és betétbiztosítási rendszert hoznak létre. Kritikus kérdés, hogy az Európai Központi Bankon belül sikerül-e elválasztani a jegybanki és a felügyeleti funkciókat – vélte Farkas Ádám.

Az is nagy változás lesz, hogy ha egy bank bajba kerül, akkor az állam nem menti meg automatikusan a költségvetés terhére, hanem a bankkal szembeni követeléséket kezükben tartóknak is el kell könyvelniük veszteségeket.

A bankuniót létrehozó országok egy egységes európai válságkezelő intézményt és válságkezelő alapot hoznak létre. Komoly pénzzel fog rendelkezni ez az alap, de még nincs minden szál elvarrva – mondta Farkas Ádám. Például a befizetések módszertanáról még meg kell egyezni. Kiemelte, hogy a betétbiztosítási rendszerben még nem született megállapodás, ehhez politikai akarat kell.