Az ipari megrendelések kedvezőtlen képet festenek

Az ipari termelés részletes számaiból kiderült, hogy milyen tényezők vezettek az augusztusi hirtelen lassuláshoz. Az első becslés nagy meglepetést okozott az elemzők körében, ugyanis a rendkívül magas júliusi 12,3 százalékos bővülés augusztusra 0,5 százalékra lassult az előző év azonos időszakához képest. A kedvezőtlen számadatban a munkanaphatás is szerepet játszott, azonban ennek kiszűrésével is csupán 2,9 százalékos növekedést láthatunk. A lassulásban nem csak egyszeri tényezők játszottak szerepet. Egyrészt, az Audi néhány hétre leállította a motorgyárat, ami jelentősen megmutatkozott a számokban. Másrészt viszont a Suzuki is visszafogta a termelést, a járműgyártó kapacitások leállása azonban itt nem csupán néhány hétre szólnak, hanem hosszabb időre. Ebből is látszik, hogy a járműgyártók nagyban befolyásolják az ipari termelést, leállásuk komoly mértékben tudja befolyásolni a növekedést. A lassulás nem csupán az autóipari leállásoknak hatása, hiszen az export és a belföldi értékesítés visszaesése is szerepet játszik ebben. Mindkét terület 3,1 százalékos havi csökkenést mutat, ugyanakkor a rendelési számok is kedvezőtlen képet mutattak, a feldolgozóiparban 0,4, a belföldi rendelések esetén pedig 4,7 százalékos a visszaesés. A gyenge adatok ellenére nincs ok az aggodalomra, hiszen a júliusi számok jól alakultak, és a rendelési számok is 18 százalékkal haladják meg a tavalyi szintet.

A nemrégiben megjelent kedvezőtlen inflációs adatok (–0,5 százalék) felvetették a kérdést, hogy lesz-e reakció a Magyar Nemzeti Bank részéről, a jegybank alelnökének nyilatkozata azonban eloszlatta a kételyeket. A jelenlegi 2,1 százalékos kamatszint 2015 végéig fenntartható lehet az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően. A harmadik negyedéves infláció nem maradt el lényegesen a várttól, így ezek az adatok nem befolyásolták érdemben a monetáris politika mozgásterét Balog Ádám szerint. A piac számára így egyértelmű üzenetet, hogy nem reagál kamatvágással a jegybank.