Mélyponton az olaj ára

Négyéves mélypontra süllyedt tegnap a Brent olaj ára a piacokon. A 86 dollár alatti szint azonban elemzők szerint messze nem a vég, akár nyolcvan dollár alatti szintet sem tartanak kizártnak. Az esést részben a kínálat bővülésével magyarázza, amely jórészt az OPEC országok aktivitásának köszönhető. A kuvaiti olajügyi miniszter hétfőn közölte: valószínűtlennek tartja, hogy az OPEC csökkentené a hosszú ideje érvényben levő, 30 millió hordós napi kvótáját csak azért, hogy megállítsa az áresést. Szaúd-Arábia pedig azt jelezte a múlt hét végén: kész elfogadni az alacsony – értelmezésében 90 dollár alatti – árakat is, csak hogy megőrizze piaci pozícióját. A világ első számú olajexportőrének számító ország árnövelés helyett ázsiai fogyasztói számára egyenesen olcsóbban biztosítja a nyersanyagot, emelett fokozza termelését: szeptemberben napi 9,7 millió hordóra az augusztusi 9,6 millióról.

Szaúd-Arábia logikája érthető: az elmúlt években robbanásszerűen megőtt palaolaj-kitermelés komoly konkurenciát jelenthet a számukra is. Az Egyesült Államok nyersolaj-kitermelése október első hetében napi 8,88 millió hordóra nőtt, ez a legmagasabb szint 1986 óta. A dollár erősödése mellett pedig az amerikai termelők sem érdekeltek az áremelésben. Az is hozzájárul az árak eséséhez, hogy a líbiai és az iraki politikai bizonytalanságok ellenére a kitermelés nő ezekben az országokban és Iránban is.

Az ár azonban nagy mértékben függ a kereslettől is, és ezen az oldalon nincsenek különösebben jó hírek. Hiába reménykedik a piac abban, hogy Kína és India növekvő ipari tevékenysége a következő 20-30 évben harmadával is növelheti az árakat, rövid távon egészen más hatások érvényesülnek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tegnap kiadott jelentése szerint a kereslet növekedése öt éve nem látott szintre lassult. A bővülés üteme napi 650 ezer hordóra eshet vissza – ez a fele a júniusban prognosztizáltnak –, és jövőre is a korábban becsültnél alacsonyabb, 1,1 millió hordó lehet. Összességében a növekedést mindössze 0,7 százalékosra teszik idén, vagyis napi szinten 92,4 millió hordós lehet a világszintű fogyasztás, míg 2015-re 1,2 százalékos bővülés mellett átlagosan 93,5 millió hordós napi felhasználással számolnak.

Az alig észrevehető növekedés hátterében a gazdasági aktivitás nem várt pangása áll: az euróövezetben a defláció és a 2008 óta a harmadik recesszió fenyeget, de globálisan sem sokkal jobb a helyzet. A Nemzetközi Valutaalap és az OECD is a korábbinál rosszabb kilátásokról számoltak be az idei és a 2015-ös évre is.

Az olajár esésének nagy vesztese lehet Oroszország is: az orosz–ukrán konfliktus miatt egyszerre kell szembenéznie a romló rubelárfolyammal és a csökkenő kereslettel. Az embargók és a két tényező együttes hatásaként a gazdasági növekedés jelentős csökkenését vetítik előre az elemzők, de vannak olyanok, akik recessziót sem tartanak kizártnak. Annál is inkább, mivel az energiahordozók jelentősen befolyásolják az orosz gazdaság teljesítményét: tavaly még az orosz export 68 százalékát tette ki kőolaj- és gázexport.

A világ olajellátásának 40 százalékát biztosító csoport az IEA friss prognózisa szerint jövőre napi szinten 28,8 millió hordós kitermelésre találhat vevőt. Szeptemberben a kitermelés még 30,66 milliót tett ki köszönhetően a líbiai termelés újbóli felfutásának.

A világ olajellátásának 40 százalékát biztosító csoport az IEA friss prognózisa szerint jövőre napi szinten 28,8 millió hordós kitermelésre találhat vevőt. Szeptemberben a kitermelés még 30,66 milliót tett ki köszönhetően a líbiai termelés újbóli felfutásának.-->