Novemberre meglesz az újabb képlet az elszámoltatáshoz

A devizahiteleseket érintő elszámolásról szóló MNB-rendelet az elszámolási törvény hatálybalépését követően, november elején lép életbe. A rendeletben leírt módszertan alapján kell majd a bankoknak az árfolyamrés semmisége és a tisztességtelen, egyoldalú szerződésmódosítások miatt együttesen elszámolniuk – mondta Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az MTI-nek.

A jegybank pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának vezetője kifejtette: az elszámolás szabályozását több jegybanki rendeletben rögzítik. Ezek közül az első, „az alaprendelet” a rendszeresen és határidőre fizető adósokra vonatkozik majd. A speciális eseteket – a késedelembe esett ügyfelek, vagy az árfolyamgátban résztvevők ügyét – külön alrendelet fogja szabályozni.

Az elszámolás lényegi elemei megegyeznek majd az MNB által július végén közzétett, a hitelszerződések újraszámítását bemutató alapelvekkel, melyeket az árfolyamrés semmissége miatt kell alkalmazni – mutatott rá. A módszertan alapelve – a túlfizetések előtörlesztésként való elszámolása – önmagában könnyen átlátható, azonban a speciális esetek (a nem teljesítő hitelek, a kedvezmények, az egyedi banki konstrukciók) elszámolása összetett szabályok előírását igényli, emiatt az MNB folyamatosan egyeztet a Magyar Bankszövetség képviselőivel. Így az elszámolással kapcsolatos MNB-rendelet hatályba lépésekor a bankok már széleskörű információval fognak rendelkezni a módszertan részleteiről – fűzte hozzá az igazgató. Vonnák Balázs hangsúlyozta: az MNB célja az, hogy a devizahitelek elszámolása minél hatékonyabban valósuljon meg.

A korábban közölt információk szerint az Országgyűlés által szeptemberben elfogadott elszámoltatási törvény hozzávetőlegesen másfél millió devizaalapú hiteladóst érinthet. A jogszabály értelmében a bankoknak minden deviza- és forintalapú fogyasztói kölcsönszerződéssel el kell számolniuk, ki kell mutatniuk, mennyi volt az ügyfelek túlfizetése az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt. A törvény banki kamatmoratóriumot is bevezetett legkésőbb 2016 áprilisáig.

A hitelintézeteknek egyébként már szeptember 24-ig ki kellett dolgozniuk az árfolyamrés semmissége miatti számítási módszertant, és el kellett juttatni a jegybanknak. Itt úgy kellett számolniuk a piaci szereplőknek, mintha már 2004. május elsejétől érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazási kötelezettsége a törvény hatálya alá eső szerződésekre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számítás szerint a túlfizetést minden időpontban tőketörlesztésként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni.

Ezek az elvek pedig a jövő hónapban megjelenő képletekre is érvényesek lesznek. Tekintettel viszont arra, hogy a lakossági hitelállomány összetétele nagyon szerteágazó, és az állam többször, több módon beavatkozott a rendszerbe – ezzel próbálva enyhíteni a kialakult helyzetet –, az elszámoltatás gyakorlati megvalósítása nyilvánvalóan óriási informatikai feladatot jelent a pénzügyi szolgáltatóknak a következő hónapokban.