Szigorít a jegybank

Több ponton szigorította a Magyar Nemzeti Bank az érmék utánzatairól szóló MNB rendeletet, mivel az utóbbi időszakban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatok terjedtek el a piacon – derül ki abból a cikkből, amely a napokban jelent meg a jegybank honlapján. A dokumentum szerint az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodtak a kereskedelmi forgalomban azok a névértékkel nem rendelkező, törvényes fizetőeszköznek nem tekinthető emlékérmek, amelyek az MNB által kibocsátott (névértékkel rendelkező, törvényes fizetőeszköz funkcióval bíró) emlékérmékkel tematikájukban vagy képi megjelenésükben jelentős hasonlóságot mutatnak, így a laikus vásárlók által könnyen összetéveszthetők az MNB által kibocsátott emlékérmékkel.

A vásárlók megtévesztésére alkalmas eljárás az is – írja a cikk –, amikor az MNB által kibocsátott érméket átalakítják, módosítják (például az érmét bearanyozzák vagy az érme egyik oldalának képi motívumait festéssel megváltoztatják). Mivel a módosítás során a névértéket, a „forint” feliratot és a „Magyarország” feliratot tartalmazó oldal jellemzően változatlan marad – csak a másik oldalt alakítják át –, ezért a vásárlók azt hihetik, hogy ezeket az érméket az MNB a kereskedelmi hirdetésben szereplő formában bocsátotta ki.

A módosított rendelet az eddigieknél jóval szélesebb körben határoz meg tiltó szabályokat az érmeutánzatok készítésére vonatkozóan és szűkíti az MNB engedélye nélkül készíthető érmeutánzatok körét. Fontos változás a szabályozásban, hogy az utánzatkészítési előírások már nemcsak a forgalomban lévő bankjegyekre és érmékre, hanem a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegyekre és érmékre is kiterjednek. Abban az esetben, ha valaki olyan érmeutánzatot szeretne készíteni, ami eltér a szabadon készíthető utánzatokra vonatkozó követelményektől, az elkészítéséhez az MNB engedélyét kell kérni. (Az engedélyezési eljárás egyébként díjmentes.)

Az utánzatkészítésre vonatkozó szabályok betartását a jegybank kiemelt figyelemmel kíséri: az MNB rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelést hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja, és szabályszegés esetén jogosult szankciókat is alkalmazni. A kiszabható bírság összege százezertől akár kétmilliárd forintig is terjedhet.