Új törvényt kapnak a magyarországi biztosítók

Szabályozás Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az Országgyűlés elé a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslatot. Az új jogszabályra a javaslat indoklása szerint azért van szükség, mert a szektor a jelenlegi, 2003-as keltezésű biztosítási törvény hatályba lépése óta jelentős fejlődésen ment keresztül.

Az új törvényre a biztosítók tőkehelyzetét szabályozó új irányelvek miatt is szükség van. A hitelintézetekre vonatkozó Bázel 2-ként ismert irányelvekhez igazodva az Európai Bizottság 2007-ben beterjesztett egy, a biztosítási szektorra vonatkozó irányelvet, a Szolvencia 2-t. A jelenleg hatályos rendszer, a Szolvencia 1 már három évtizede működik, és szabályai más pénzügyi szektorokkal összevetve elavultnak tekinthetők. A parlament elé beterjesztett törvényjavaslat a Szolvencia 2-t is átülteti a jogrendbe, emellett a hatályos hazai szabályozás egyes elemeit korszerűsíti.

A Szolvencia 2 fontos újításokat vezet be a tartalékképzés és a tőkemegfelelés terén. A tartalékok értéke a meghatározott módon számított legjobb becslés és a kockázati ráhagyás összege, melyre a biztosítási kötelezettségek átvállalásához és teljesítéséhez egy másik biztosítónak szüksége lenne. A tőkeszámítás a tevékenység végzése során fellépő kockázatokhoz igazodik. Az új szabályozás két tőkeszintet határoz meg: a szavatolótőke-szükségletet és a minimális tőkeszükségletet (MTSZ).

Külön könyvben kaptak helyet a törvényjavaslatban a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályok. A közvetítői szabályozás lényeges változása, hogy a korábban független biztosításközvetítőnek számító többes ügynök a törvény hatálybalépését követően – a tevékenysége jellegéből adódóan – függő biztosításközvetítőnek minősül majd. Azt is szabályozza a törvény, mennyi jutalékot kaphatnak a biztosításközvetítők egy-egy szerződés után.