MNB: Hitelösszeomlásból hoztuk ki Magyarországot
Hosszú hitelvisszaeséséi szakaszon vagyunk túl a vállalati hitelezésben, a jegybanki programmal azt tudtuk elérni, hogy megállt a visszaesés – emelte ki Nagy Márton. Sokan felróják a Magyar Nemzeti Banknak, hogy csak megállította a hitelezés visszaesését, de 5 százalékot emeltünk a dinamikán – fejtette ki.
Az eurzónának például nem sikerül megállítani a hitelezés visszaesését, a déli országokban például nagyon mély, több mint 10 százalékos visszaesés van, ami gyakorlatilag hitelösszeomlás. Nálunk is hitelösszeomlás volt, amit megállítottunk a hitelprogrammal – emelte ki. Elég hosszú, öt éves hitelvisszaesési perióduson vagyunk túl, és a hitelállomány stagnálásának fenntartása is nagyon nehéz dolog. Ezt segíti, hogy havi szinten 55-60 milliárd forintot helyeznek ki a bankok az NHP-ból.
Az idei év végéig 550-600 milliárd körüli NHP kibocsátást fogunk elérni a második szakaszban, amivel az összes programban kihelyezett hitel állománya 1300 milliárdra emelkedik. Év végére 17 ezer vállalat jut hozzá az NHP-hoz, legutóbb 16 ezernél jártunk – mondta Nagy Márton.
A piaci hitelezés nem nagyon megy, de a jövő év végéig meg van hirdetve a program – emelte ki az MNB igazgatója. Még mindig nem lehet egyedül hagyni a piacot, vagyis továbbra is működnie kell a jegybanki hitelprogramnak.
A forinthitel kamata csökkent, de ez nem jelenti azt, hogy minden vállalat 4 százalékos kamaton hozzá tud jutni a hitelhez. A hitelezési feltételek még mindig nagyon szigorúak, és a bankrendszer ugyan kicsit enyhített a hitelkondíciókon, de ez még nagyon kevés ahhoz képest, hogy 2008 óta mennyit szigorított. Nagy Márton szerint sokkal szigorúbbak a hitelezési feltételek, mint a válság előtt.
Az MNB prognózisa szerint az idei év utolsó negyedévében a hitelezés visszaeshet bázishatás miatt, de 1 százalék körüli állománynövekedéssel számolunk a teljes vállalati hiteleknél jövőre. A kkv-szektorban ennél gyorsabban nőtt a hitelezés.
Az Európai Központi Bank is rájött arra, hogy fix kamaton kell adnia a hiteleket. Az eddigi hitelprogramjai változó kamatozásúak voltak, az új program (TLTRO) azonban fix kamatot alkalmaz. Ezt mi hamarabb bevezettük, olyan programot csinálunk a jegybankok történetében először, ami fix kamatozású, ezért kiszámíthatóságot ad a vállalatoknak – hangsúlyozta az MNB igazgatója.
A hitelezésben az állami programok szerepe 2006 óta emelkedik. Az utóbbi időben az MFB lefagyott és az NHP vette át a helyét. Az Eximbank programjával kiegészítő hatást gyakorolt a jegybank programja, azért tudott nőni az Exim szerepe a kkv-finanszírozásban.
A kkv-hitelállomány 4000 milliárd forintos összegének 40 százaléka, vagyis majdnem minden második az állami szektorból vagy a jegybanki hitelprogramból jön. Nehéz azt mondani, hogy ez normális, de egy olyan hitelszűke esetén, amiben Magyarország volt, bazookával kell lőni – fejtette ki Nagy Márton.
Az még kérdés, hogyan lehet kilépni a programból, mert a bankok nem most fognak elkezdeni piaci alapon hitelezni, de 2015 végére láthatunk némi növekedést.
Nagy Márton kiemelte: nem nyomjuk bele egy adósságspirálba a kkv-kat, mint ami a háztartásokkal történt, mert a hitelállomány még így is elmarad a régiós országokétól. Hangsúlyozta, a rendszerváltás után a nagyvállalatok kaptak hiteleket, majd a 2000-es években a lakosság következett. A kkv-hitelelezés korszaka 2013-ban indult meg, lényegében most kezdték el felfedezni ezt a szektort.
