A szakértő rámutatott arra is: a Ciprasz-kormány kötelezettséget vállalt arra is, hogy az előirányzott négy hónapos "moratórium" idején nem hoz olyan intézkedést, amely pótlólagos terhet jelentene a költségvetésnek. A pénzügyminiszter által aláírt athéni reformterv valójában azt jelenti, hogy az a rendszer, amellyel a Sziriza kampányolt - nevezetesen, hogy "kibújik" a trojka ellenőrzése alól - az elkövetkező négy hónapban a meghosszabbított fejében érvényét veszti.
Az igazi kérdés Rácz Margit szerint most nem az, hogy van-e fény az alagút végén, hanem az, hogy a görög társadalmon belül az a hatalmas tömeg, amely a Szirizába helyezte bizalmát, megérti-e, hogy nem kezdődik új korszak. "A fény ott fog kigyulladni vagy elaludni, hogy a választók miként értékelik majd az elkövetkező négy hónapot" - vélekedett a Világgazdasági Intézet főmunkatársa, emlékeztetve: a növekvő szegény réteg azt remélte, hogy a Ciprasz-kormány hatalomra jutásával egy csapása megjavulnak a dolgok.
A görög reformtervvel kapcsolatban Rácz Margit nagyon fontosnak nevezte, hogy javítani akarják az adózás rendszerét, büntetni kívánják az adóelkerülőket, illetve az adócsalókat - beleértve a leggazdagabb rétegeket -, és intézkedéseket hoznak a korrupció csökkentésére. A szakértő szerint ezek olyan elemek, amelyek komolyabb bevételt eredményezhetnek a költségvetésben, és amiből a legelszegényedettebb rétegeket támogatni lehet. Hitelből nem lehet megoldani a szükséges finanszírozást, tehát amilyen mértékben javul az adómorál, illetve csökken a korrupció, olyan mértékben nyílhatnak meg új költségvetési csatornák, főként a szegények segítésére, ami a Sziriza kiemelt célja volt - fogalmazott Rácz Margit, hozzátéve ugyanakkor: sem az adómorál javulását, sem a korrupció mérséklődését illetően "nem túlságosan optimista".
Arra a kérdésre válaszolva, vajon a hitelezők, illetve Görögország az elkövetkező hónapok tárgyalásai után megállapodásra jutnak-e, Rácz Margit úgy értékelte: hitel nélkül Görögországban a hagyományos kiadások feltételei sem teremtődnek meg. Görögországnak tehát nincs szabad választása abban a tekintetben, hogy az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság által a hitel fejében elvárt irányvonalat teljesíti-e vagy nem.
Az igazi nagy kérdés az, hogy ha a négy hónap lejár, a görög gazdaság - legalábbis a folyó költségvetés tekintetében - "önjáró" lesz-e vagy nem. "Ebben egyáltalán nem vagyok biztos" - jelentette ki, utalva a rendkívüli mértékű eladósodásra, a reálgazdaság gyengeségére, továbbá a szolidaritás hiányára társadalomban. Az elmúlt hetekben is folytatódott a bankokból való pénzkivétel, hetente mintegy 50-60 millió euró "vándorolt a táskákba" - emlékeztetett ez utóbbi kapcsán a szakértő.
Rácz Margit nem zárta ki, hogy Görögországnak újabb mentőcsomagra lesz szüksége, szavai szerint az elkövetkező négy hónapra 60-70 milliárdot is hallott. Utalt arra, hogy az eddigi 240 milliárdos csomag február végén lejárt. Április végéig ugyanakkor az eurócsoport által tárgyalási alapnak tekintett görög reformtervet végső formába kell önteni - jelentette ki
A kilátásokat illetően a Világgazdasági Intézet főmunkatársa úgy vélte: ha a görög folyó költségvetési hiány alacsony marad és a hagyományos bevételek egyre inkább fedezik a hagyományos kiadásokat, akkor térhet vissza Görögország a viszonylag olcsó piaci finanszírozásra a lejáró államadósságot illetően. Ez lehet az időpont a trojkától való végleges megszabadulásra. "Megítélésem szerint ez a boldogító pillanat még nincs a láthatáron" - jelentette ki az MTI-nek Rácz Margit, aki szerint van ugyan remény a kibontakozásra, de az lassú lesz.
