Megugrik a pénzügyi vagyon
Érezhető mértékű átrendeződést hoz a magyar háztartások pénzügyi vagyonában is a pénzügyi szolgáltatókkal a következő hónapokban végrehajtandó elszámoltatás: amellett, hogy a lakossági hitelek mennyisége több száz milliárd forinttal esik vissza – és ezzel párhuzamosan a forintosítás révén szinte teljesen eltűnnek a piacról a deviza alapú kölcsönök –, a már lezárt szerződések után több mint százmilliárd forintot írhatnak jóvá a pénzügyi szolgáltatók az érintettek bankszámláján.
Az elszámoltatás növekedési hatásait már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is vizsgálta a szeptemberi inflációs jelentésében. A jegybank értékelése szerint a csomag két fő csatornán keresztül hathat a növekedésre. Az ügyfelek kártalanítása egyrészt a háztartások jövedelmi/vagyoni helyzetén keresztül befolyásolhatja a fogyasztási döntéseket, másrészt kihat a pénzügyi közvetítőrendszer likviditási és tőkepozíciójára is, amely közvetve, a hitelezési aktivitáson keresztül lehet hatással a gazdasági folyamatokra.
A teljes visszatérítés bruttó összege a jegybank becslése szerint várhatóan 942 milliárd forint, amiből a törlesztési terhek éves mérséklődése hozzávetőlegesen 120 milliárd forint. Az MNB becslései szerint 100-110 milliárd forintot érhet el a már lezárt szerződéssel rendelkező adósoknak nyújtandó kifizetés. A még élő szerződéseknél a jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó mennyiség közötti különbséggel csökken a fennálló tőketartozás, javítva az érintettek nettó vagyoni helyzetét. A csomagnak ezt a részét hozzávetőlegesen 837 milliárd forintra becsülték az MNB-nél.
A Magyar Bankszövetség decemberi tájékoztatása szerint a hitelek elszámolása után a törlesztőrészletek átlag 25 százalékkal csökkennek, de nagy lesz a szórás; az ügyfelek 99 százalékának 5-40 százalék között csökken a törlesztőrészlete. A deviza alapú hiteleknél pedig már lassan érkeznek is a banki levelek az ügyfelekhez: március 1-től április végéig kapják meg ugyanis az elszámolási igazolásokat, és ettől számítva 30 napjuk lesz arra, hogy jelezzék, megfelelnek-e azon feltételeknek, amelyek alapján mentesülhetnek a forintosítás alól. A forinthiteleknél a tájékoztatást az ügyfelek augusztusban és szeptemberben kapják meg, míg a kamat októbertől változik majd.
Az elszámolás során – alapesetben, vagyis a 2004. május 1. és 2014. július 26. között kötött, még élő szerződéseknél – a fennálló tőketartozást csökkentik. A már megszűnt – 2009. július 26. után lezárt vagy lejárt – hitelszerződéseknél az elszámolási összeget visszautalják. A késedelmes törlesztőknél pedig az elszámolás során először a késedelmes összeget levonják a visszautalandó pénzből.
Mindezek alapján már a következő hónapokban határozottan érezhetők lesznek az elszámoltatás hatásai: az adósok többségénél májusra eldől, hogy mekkora mértékben csökken a tőketartozása, illetve jóváírhatják a pénzügyi szolgáltatók a lezárt hitelek után visszajáró pénz nagyobb részét is a számlákon. Azt természetesen egyelőre nehéz megbecsülni, hogy a lakossági hitelállomány mekkora mértékben csökken a forintra váltás és a tőketartozás mérséklődése nyomán, de biztosra vehető, hogy már májusra több száz milliárd forinttal nő a háztartások pénzügyi vagyona, ebből közel százmilliárd forint jóváírásként jelentkezik a lakossági számlákon. A lezárt szerződések után visszautalt pénz útját sem könnyű megbecsülni, de valószínűsíthető, hogy a befektethető összeget javarészt értékpapírokban – befektetési alapokban és állampapírban – helyezik el a háztartások.
A hitelek és a betétek közötti olló pedig tovább növekszik majd: decemberben a jegybank adatai szerint már 167 milliárd forinttal több betét volt a szektornál, mint hitel, ám ez a különbség néhány hónap alatt nagyot nőhet a hitelállomány zsugorodása miatt. Az év végi állapotok szerint 3500 milliárd forintnál több devizahitelnek pedig csak nem egészen 6 százalékát nem érinti a forintosítás, ami nagyjából 200 milliárdos portfóliót jelent, ezt leszámítva teljes egészében hazai devizában denominált állományt kezelnek majd a szolgáltatók.
Növekedtek a megtakarítások
Miután a háztartások pénzügyi eszközeinek mennyisége 8,09 százalékkal, 37015,1 milliárd forintra emelkedett, a kötelezettségeik állománya viszont 0,8 százalékkal, 9105,7 milliárd forintra csökkent 2014-ben, a nettó pénzügyi vagyonuk 11,36 százalékkal, 27909,4 milliárd forintra emelkedett tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank most közölt adataiból. A megtakarításokon belül – nem meglepő módon – a befektetési alapok állománya emelkedett a leggyorsabb ütemben (21,4 százalékkal), és 4071,6 milliárd forintot ért el, de erős, bő 17 százalékos növekedés mutatkozott az állampapíroknál is. Figyelemre méltó viszont, hogy a szektornál lévő készpénz mennyisége is több mint 18 százalékkal emelkedett 2014-ben, és meghaladta a 3130 milliárd forintot.
