Elfogadták a Quaestor-kártalanításról szóló törvényt
Brókerbotrány A bankszövetség aggályaival nem törődtek, végül az OTP fizeti a számla nagy részét
Megszavazták tegnap a képviselők a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. A szavazáson mindössze öt független képviselő voksolt nemmel, 185-en pártállástól függetlenül igennel szavaztak. A kormány azt ígérte, a Magyar Bankszövetséggel is tárgyalnak majd a pénzügyi szektorra újabb súlyos terhet mérő jogszabály elfogadása előtt. Hétfőn valóban tárgyalóasztalhoz ültek a bankokhoz, egyezség azonban nem született, a bankszövetség jóváhagyása nélkül ment át a törvényjavaslat.
A bankszövetség nem értett egyet azzal, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítási limitjét a betétbiztosítások szintjére emeljék. Európa más országaiban is jellemzően 20 ezer euró körül van egyébként a kártalanítási plafon. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) is támadja a javaslatot. Dióslaki Gábor, a szervezet elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: alkotmányellenes a Quaestor-kötvényesek kártalanításáról szóló törvény. A kárrendezés egyedi módja, a gyorsított kifizetés és a megemelt limit indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést eredményez az azonos problémával küzdő más károsultakhoz képest (a Buda-Cash károsultak nem kaphatnak 30 millióig kártérítést ugyanis), így ellentétes a jogállami jogbiztonság és egyenlőség elvével.
Az érvek süket fülekre találtak, a quaestorosokat a törvényjavaslat alapján 30 millió forintig kártalanítja a Beva-tagok pénzéből felálló kártalanítási alap. A sebtében megírt, péntek este benyújtott törvényjavaslatot számos ponton módosítani kellett a szavazás előtt. Első körben csak azok a kötvényesek kaphattak volna kártalanítást, akik a Quaestor Értékpapírtól vásároltak kötvényeket, később azonban kiterjesztették a kört a kapcsolt vállalkozásokra is. Nem fizetik ki azonban a Quaestor-csoport cégeinek vezetőit, sőt – a csalásból valószínűleg semmit sem sejtő – egyszerű dolgozókat, az értékesítésben közreműködő ügynököket és azok hozzátartozóit sem, ha vettek a kötvényekből. Egyes fiókokban épp ezért a dolgozók sztrájkba kezdtek, és felfüggesztették az ügyfélfogadást.
Az így 177 milliárd forintosra becsült kártalanítási alap az MNB-től felvett három hónapos áthidaló kölcsönből indul majd el, amit legfeljebb tízéves futamidejű kötvénykibocsátásból vagy hasonló futamidejű hitelből lehet majd visszafizetni. Ennek a hitelnek a törlesztésére a Beva-tag cégektől előleget lehet majd kérni, ennek megfizetésére az eredeti törvényjavaslat szerint a pénzügyi cégek a jegyzett tőkéjük arányában lettek volna kötelesek. Ezt a szakmailag nehezen indokolható elvet azonban kivették a végső változatból, a Beva-tagok a 2014-es befizetéseik arányában tölthetik fel az alapot is. A legtöbbet így az OTP fizetheti be, de nagyon rosszul járnak a változtatással a kisméretű befektetési vállalkozások is, amelyek méretüktől függetlenül 2 millió forintos tagdíjat fizetnek most évente.
