Történelmi csúcson a fizetési mérleg többlete
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Tavaly 33 százalékra mérséklődött az ország GDP-arányos nettó külső adóssága, miközben a válság kitörése után, 2009-ben még 60 százalék felett állt – hívta fel a figyelmet Koroknai Péter, az MNB főosztályvezetője. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyaránt 4,3 milliárd eurós gigantikus többlete miatt Magyarország külső finanszírozási képessége tavaly elérte a GDP 8,3 százalékát.
A külső adósságrátát csökkentették a mérséklődő kockázati prémium miatt süllyedő hozamok is. Másrészt a növekvő EU-lehívásoknak köszönhetően a transzferegyenleg többlete újabb csúcsra emelkedett. Az országba érkező külföldi tőkében továbbra is az EU-transzferek felhasználása játssza a legnagyobb szerepet: ezek felhasználása 2014-ben közel 6 milliárd eurót, a GDP 5,8 százalékát tette ki.
A 2014-ben igen magas beruházási dinamika – amelyben nagy szerepet játszott a jegybank növekedési hitelprogramja – és a gáztározók feltöltésének importnövelő hatása ellenére szinten maradt a külkereskedelmi többlet. Ehhez hozzájárult a járműgyártás további növekedése és a cserearány javulása. (Az olajárak csökkenése az importárakra kifejtett hatásán keresztül javítja a cserearányt, ezáltal növeli a külkereskedelmi többletet.) Összességében Magyarország exportpiaci részesedése tavaly tovább javult. A kedvező folyamatban fontos szerepet játszott, hogy a külkereskedelmi egyenleg a nemzeti össztermék 7 százaléka felett alakult. A transzferegyenleg többlete az EU pénzek gyorsuló lehívása miatt a GDP 4,8 százalékát tette ki, míg a jövedelemegyenleg hiányának értéke az elmúlt egy évben a külső adósságmutatók mérséklődésével, és a hozamok csökkenésével tovább mérséklődött.
Míg 2013 során a jövedelemegyenleg hiányát számottevően csökkentette az átmenetileg külföldön munkát vállalók beérkező jövedelme, addig ennek bővülése 2014 folyamán mérséklődött. (A 2009 eleji bázishoz képest 2013 végére több mint két és félszeresére, körülbelül 110 ezerre emelkedett az éven belül külföldi munkahellyel rendelkezők száma.)
A külföldre fizetett nettó kamatkiadások közben tavaly a GDP 0,2 százalékával mérséklődtek – leginkább az államháztartás és a bankrendszer takarított meg ezen sokat, de a vállalatok kamatkiadása is mérséklődött.
A bankoknál továbbra is forráskiáramlást láthattunk, amelyet tavaly is mérsékelhették az egyedi banki veszteségek miatti tőkeemelések (például az Erste, az MKB és a CIB Banknál). Tavaly pedig csak azért nőttek a külföldi tőkebefektetések, mert a bankokat az óriási veszteségek miatt fel kellett tőkésíteni. Az MNB szerint míg a bankszektorban a válság óta – részben tőkepótlások miatt – fokozatosan nőtt a külföldiek tőkebefektetése, addig a vállalati szegmensben a válságot követő években stagnált a külföldi tőke beáramlása.
