A görögöktől őrültek meg a befektetők: újabb idegtépő napok jönnek
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényszekciójának forgalma 39,8 milliárd forint volt a héten, ez gyakorlatilag megegyezik az előző heti 39,1 milliárd forinttal. A BUX 1,57 százalékos heti növekedéssel, 21 807,50 ponton zárt pénteken.
Hétfőn a BUX 1,4 százalékos emelkedéssel az alulteljesítők között volt Európában, míg a német és a francia tőzsdeindex több mint 3 százalékkal emelkedett. A forgalom a héten belül ekkor volt a legkisebb, 6,6 milliárd forintot tett ki.
Kedden a pozitív görög hírekre reagált a piac, a BÉT-en tapasztalt folyamatos emelkedés az OTP teljesítményének volt köszönhető. A forgalom 6,9 milliárd forint volt, a tőzsdeindex több mint kétszáz pontos emelkedéssel, súrolta a 22 ezres küszöböt.
Szerdán a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest. Miután a görög miniszterelnök bejelentette, hogy a nemzetközi hitelezők elutasították Görögországnak az adósságrendezésre és az államcsőd elkerülésére tett javaslatait, gyorsan mindent adni kezdtek a börzéken, és hirtelen több mint 1 százalék mínuszba zuhantak az indexek. A magyar börzén kissé emelkedő forgalomban, 150 pontot esett a BUX.
Csütörtökön a hazai blue chipeket inkább adták a befektetők, a nap végén mínuszban zártak a papírok, a BUX közel 400 pontot esett. A forgalom viszont - 10,6 milliárd forinttal - a heti csúcsot jelentette.
Pénteken a magyar tőzsdeindex a forint erősödésével párhuzamosan emelkedett. Az erősödés három papírt, a Molt, az OTP-t és a Richtert érintette, viszont a Magyar Telekomra egyáltalán nem hatott. A forgalom 8,5 milliárd forintot tett ki, míg a BUX csaknem visszanyerte az előző napi veszteségét.
A Mol árfolyama 105 forinttal, 0,74 százalékkal 14 350 forintra emelkedett a héten. Az OTP-részvények ára 276 forinttal, 5,20 százalékkal 5586 forintra erősödött. A Magyar Telekom 1 forinttal, 0,25 százalékkal 400 forintra gyengült. A Richter-papírok árfolyama 60 forinttal, 1,41 százalékkal 4200 forintra csökkent.
A jövő heti tőzsdei kereskedésre negatív hatással lesz, hogy megszakadtak a tárgyalások Görögország és a hitelezők között, ez pedig azt jelentheti, hogy a görögök fizetésképtelenné válhatnak, így csődbe kerül az ország. Ez jelentős mértékű kockázatkerülést, sőt, pánikhangulatot is okozhat a piacokon. Az államcsőd elkerülése ezzel ellentétes hatású lenne.
Egyelőre a csődnek van nagyobb esélye, miután vasárnapra virradóra a görög törvényhozás jóváhagyta a mentőcsomagról döntő népszavazással kapcsolatos kormányjavaslatot: a referendum terve szakítópontnak bizonyult a hitelezőkkel. Az euróövezeti pénzügyminiszterek is a tőkekorlátozás szükségességéről beszéltek.
