Hiányzó uniós pénzáradat

Az előző évinél 10,8 százalékkal nagyobb, az előző havi rekordnál azonban már 1,2 százalékkal kisebb volt az építőipar termelése áprilisban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH adatai szerint az első négy hónapban 9,7 százalékkal haladta meg az építőipar kibocsátása a tavalyit. Az ágazatot az egyéb építmények építése és a speciális szaképítés húzzák: előbbi 16,6, utóbbi 13,3 százalékkal növekedett. Az épületek építése szakágazat termelése 3,8 százalékkal csökkent a negyedik hónapban, az előző év hasonló időszakával összevetve. Ahogyan az előző hónapokban, úgy most is igaz volt a KSH szerint, hogy az ágazatot az ország több területén folyó útépítési, vasút-felújítási munkák, valamint a közműfejlesztések húzták.

Az építőipar a másfél-két évvel ezelőtti megrendeléseit teljesíti – a Világgazdaságnak az eredményeket értékelve Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a robosztus növekedés kifulladóban van. A termelésbővülés dinamikája egyre csökken, és a második félévre az ÉVOSZ várakozásai szerint ki is fullad majd. A szervezet azt várja, hogy idén az év egészében a tavalyihoz hasonló lesz az ágazat teljesítménye, mintegy 2100 milliárd forintos termelési értéket állítanak majd elő.

Az ágazat rendelésállománya ugyanis folyamatosan csökken: április végén a tavalyinak mindössze alig több, mint a 60 százaléka volt a teljes rendelésállomány. Igaz, tavaly áprilisban az elmúlt évek legjobb hónapját zárta az ágazat ebből a szempontból: az 1 055 milliárd forintos megrendelés-állomány megdönthetetlen rekordnak tűnik, és most tulajdonképpen csak a 2013-as „normál” szintre tért vissza az ágazat. Nagyobb problémát jelent persze, hogy az új szerződések értéke sem túl magas: az első négy hónap 421 milliós állománya 17 százalékkal marad el a tavalyitól, de 12 százalékkal a 2013-astól is. Az újonnan megkötött szerződések állománya nyolc hónapja esik.

Leginkább az uniós források fogytak el. Koji László szerint a tavalyi teljesítmény mintegy 60 százaléka köthető EU-források finanszírozta beruházásokhoz, és a szerződéses állomány mérséklődésében a ciklusváltás érhető tetten. A kormányzat szerint ugyan a következő hét évben összesen 4500 milliárd forint építőipari megrendelést generálhatnak az uniós pénzekből finanszírozott beruházások, ám ez önmagában kevés lesz a jelenlegi termelési szint fenntartásához. Ez évi 650 milliárd forintot jelent, márpedig az összegnek a duplája kellene a tavalyi szint fenntartásához is. Az állam ugyan a jövő évi költségvetés szerint az idei kétszeresét költi saját beruházásokra, ám ez a 300 milliárdos többlet sem lesz elegendő a pótláshoz.

Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint egy-két jó hónapja még lesz az ágazatnak, de a termelés is követni fogja a rendelésállomány csökkenését. Az év második felétől, illetve 2016-ban inkább kedvezőtlen adatok jelennek majd meg, csökkenő termelési volumenre lehet számítani - fejtette ki az ING elemzője az MTI-nek nyilatkozva. Balatoni András arra számít, hogy az új uniós pályázatok hatása legkorábban 2016 második felében jelenhet meg az építőipar adataiban. Az elemző ugyanakkor abban bízik, amiben az ágazat is: a 2016-os év meghozza a lakáspiaci fordulatot, elindulhatnak a lakossági beruházások. Ez azt jelentené, hogy 2017-ben már ismét növekedésnek indulhat az építőipar.

Koji László szerint ehhez a kormányzati támogatások növelésén túl arra volna szükség, hogy a lakosság a jelenlegi 7-9 százalékos kamatszint helyett 3-4 százalékon jusson ingatlanhitelekhez. Ez a nulla, vagy negatív jegybanki kamatszint elérésén túl azt is jelentené, hogy a bankok csökkentenék a kockázati felárat. Az MNB adatai szerint áprilisban átlagosan 6,4 százalék volt a lakáshitel-kamat, amin a jegybanki alapkamathoz képest 4 százalék felett van a felár. A szakma mindenesetre már az új szocpol megjelenése, és az ingatlanfejlesztésre kínált NHP-hitelek miatt is arra számít, hogy a kereslet a lakáspiacon emelkedni fog a második félévben.