Eddig megúszták a nagy árfolyamkilengést az adósok
Nagyon gyorsan apad a lakossági devizahitelek maradék állománya: a márciusra 228,4 milliárd forintra csökkent, idegen fizetőeszközben nyilvántartott fogyasztási hitelmennyiség májusra 187,8 milliárd forintra olvadt, ami két hónap alatt 17,7 százalékos mérséklődésnek felel meg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A forintosítást követően megmaradt hitelállomány nagyjából kétharmadát – 121,4 milliárd forintot – a gépjárműhitelek tették ki május végén, a szabad felhasználású jelzáloghitelekből pedig még 43,9 milliárdnyi volt a piacon. A személyi hiteleknél viszont már gyakorlatilag elenyésző, 16,4 milliárd forintnyi a pénzügyi szolgáltatók könyveiben lévő mennyiség – ebből 14 milliárdnyi a svájcifrank-hitel –, a devizaalapú áruvásárlási hitelek pedig már korábban teljesen eltűntek a piacról.
A Görögország és azon keresztül az eurózóna körüli piaci bizonytalanság miatt viszont a még mindig a devizahitelükkel küzdő adósoknak sem kell túlságosan aggódniuk. Az MNB által nyilvántartott svájcifrank-középárfolyam péntek óta 1,48 százalékkal, 303,5 forintra emelkedett, míg az eurónál 312,57-es kurzust alkalmazott a jegybank, ami pedig mindössze 0,8 százalékkal magasabb a hétvégi árfolyamnál.
Bár a pénzügyi szolgáltatók maguk is átváltják forintra a maradék devizahiteleket, ha ezt az ügyfél kéri, a jelek szerint az MNB-t is erősen foglalkoztatja a mindennel együtt alig háromszázmilliárdosra becsülhető állomány. A jegybank még a múlt hónap elején közölte, hogy a Monetáris Tanács döntésének értelmében az MNB készen áll arra, hogy a bankok és az egyéb érintett pénzügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsássa a fennmaradt lakossági gépjármű-, személyi és egyéb devizahitel-állomány forintosításához szükséges 1,1 milliárd euró összegű devizát. A közlemény szerint pénzügyi stabilitási szempontból kívánatos a háztartások megmaradt devizahiteleinek kivezetése, hiszen az érintett gépjármű- és személyi hitelállomány egyrészről önmagában is árfolyamkockázatot jelent mintegy 250 ezer háztartás számára. Emellett jelentős a fertőzési kockázat, hiszen ezek a hiteladósok a devizahitelükön felül egyéb, jellemzően már forintosított jelzáloghitellel is rendelkeznek.
Az MNB – áll a közleményben – a kapcsolódó jegybanki devizaeladási eszközt nemcsak közvetlenül a jegybanki partnerkör, hanem közvetve, a partnerkörbe tartozó intézményeken keresztül az ilyen hitelállománnyal rendelkező pénzügyi szolgáltatók teljes körének rendelkezésére bocsátja. A jegybank kész arra, hogy feltétel nélkül, azonnal a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsássa a konverzióhoz szükséges devizát, de lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek legfeljebb egy éven át az MNB-nél tartsák a megvásárolt összeget.
Tállai: nem várható nagy kilengés
Magyarországnak nincs jelentős pénzügyi és gazdasági kapcsolata Görögországgal, így a görög események miatt nem várható a forintárfolyam drasztikus változása – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára az M1 aktuális műsorában. Az MTI által idézett államtitkár szerint, mivel a pénzügyi befektetők reakcióját nem lehet kiszámítani, közvetett hatása ugyanakkor lehet a görög válságnak. Előfordulhat, hogy az európai uniós befektetésektől elfordulnak, és Kínába, az Egyesült Államokba vagy éppen Magyarországra viszik pénzüket a befektetők, így a görög válság még pozitívan is hathat az állampapírok hozamára.
