Csak az állampapír fogy

Lelassult az idén a háztartások értékpapír-megtakarításainak növekedése. Az első fél évben nem egészen 330 milliárd forinttal nőtt a kisbefektetők állománya, így a fél év végén 7408,6 milliárd forintjuk volt értékpapírszámlákon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A lakosság körülbelül 230 milliárd forintért vásárolt értékpapírokat az első hat hónapban, a hozamok pedig 100 milliárd forinttal járultak hozzá a növekedéshez. Tavaly az első fél évben 413 milliárd forinttal nőtt a háztartások értékpapír-megtakarításainak volumene, az év egészében pedig több mint 1200 milliárd forintos bővülés következett be.

A lassulás hátterében állhatnak a brókerbotrányok, amelyek megrendíthették több kisbefektető bizalmát is. Emellett az alacsony kamatkörnyezet is eltéríthette a befektetőket az értékpapíroktól, hiszen a korábban nagy kedvencnek számító alacsony kockázatú befektetési alapok hozama 1-2 százalék környékére vagy még lejjebb süllyedt.

A fix hozamú, alacsony kockázatú befektetésekre viszont továbbra is jelentős igény van, ennek köszönhető, hogy az év első felében a lakosság értékpapírokba helyezett friss megtakarításai szinte kizárólag állampapírba kerültek. Az Államadósság Kezelő Központ februárban megemelte a lakossági állampapírok kamatát, ennek köszönhetően az első fél évben több mint 376 milliárd forintnyi friss megtakarítással finanszírozták a háztartások az államot, és a kisbefektetők állampapír-állománya 2700 milliárd forint fölé, újabb történelmi csúcsra emelkedett. A teljes állampapír-állomány csaknem 11 százaléka most már a lakossági befektetőknél van, a kisbefektetők részesedése utoljára 2004 közepén volt ilyen magas.

A lakosságnál lévő banki kötvények állománya viszont tovább csökkent, és a fél év végén már alig haladta meg a 400 milliárd forintot, ami hatéves mélypont. Ennek fő oka, hogy a hitelintézeteknek nincs már égető szükségük lakossági forrásokra, így a kibocsátás is kevesebb, és a kamatokkal sem versenyeznek az állammal a kisbefektetőkért. Az egyéb szektorok kötvényeiből a jegybanki adatok szerint júniusban csak 72,7 milliárd forintnyi volt a háztartásoknál.

Az egyéb pénzügyi cégek által kibocsátott kötvényekből – a Quaestor valódi kötvényei ebbe a kategóriába tartoznak – a kisbefektetők 44,5 milliárd forintnyit tartottak a fél év végén.

A lakosság befektetésialap-állománya gyakorlatilag alig változott. A fél év végén 3894,9 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők az alapokban, ez mindössze 16 milliárd forinttal több a tavaly év véginél. A növekedés kizárólag a hozamoknak volt köszönhető, az első hat hónapban ugyanis a lakosság valamivel több mint 2 milliárd forintot kivont az alapokból.

A részvénypiacon is nettó eladók voltak a kisbefektetők az első hat hónapban. Több mint 62 milliárd forintnyi értékpapírt adtak el a tőzsdén, pedig a budapesti parkett szárnyalásán sokat kereshettek volna. A megmaradt értékpapírok árfolyamnyeresége így is meghaladta a 80 milliárd forintot, ennek köszönhetően nőtt a kisbefektetők részvényállománya a fél év során, és június végén 315 milliárd forint fölött volt.

A növekedés azonban szinte kizárólag a hitelintézeti szolgáltatókat érintette, ezeknél csaknem 7 százalék, összesen 1180 milliárd forint volt a féléves bővülés. A fióktelepként működő befektetési szolgáltatóknál lévő volumen minimális mértékben nőtt, a brókercégeknél lévő viszont több mint 10 százalékkal csökkent fél év alatt. A befektetési vállalkozásoknál lévő ügyfélszámlákon június végén mindössze 1757 milliárd forintnyi értékpapír volt.

A növekedés azonban szinte kizárólag a hitelintézeti szolgáltatókat érintette, ezeknél csaknem 7 százalék, összesen 1180 milliárd forint volt a féléves bővülés. A fióktelepként működő befektetési szolgáltatóknál lévő volumen minimális mértékben nőtt, a brókercégeknél lévő viszont több mint 10 százalékkal csökkent fél év alatt. A befektetési vállalkozásoknál lévő ügyfélszámlákon június végén mindössze 1757 milliárd forintnyi értékpapír volt. -->