Fokozódott a pánik a piacokon

Hétfőn már egyértelműen a 2008–2009-es válságra emlékeztető pánikjelenségeknek lehettek tanúi a befektetők a világ szinte összes tőzsdéjén. A 8,5 százalékos kínai esés adta meg az alaphangot, ezek után az európai, majd az amerikai piacok is egyre fokozódó zuhanást mutattak. A DAX jó 3 százalékos eséssel kezdett, majd egy emelkedési próbálkozást követően kora délután előbb 9600 pont közelébe, majd az amerikai nyitás után egészen 9338 pontig zuhant. Ekkor a német index 786 pontos, vagyis több mint 7 százalékos esést mutatott. Hasonló pályát írt le a francia és a legtöbb európai tőzsdeindex is, Athén 10,5 százalékos zuhanásával lefelé lógott ki a sorból. A DAX végül 4,4 százalékos gyengüléssel 9677 ponton zárt.

Az amerikai befektetők hangulatán nem segített, hogy a hírműsorok a New York-i tőzsde felfüggesztési szabályait taglalták. E szerint ha az index helyi idő szerint 15 óra 25 perc előtt 7 százalékos esést mutat, akkor egyperces felfüggesztést iktatnak be. Újabb felfüggesztés jön 13 százalékos esést követően, ha azonban 20 százalékot esne az S&P 500 index, akkor a nap hátralévő részére már bezárnák a tőzsdét. A nyitást követő percekben meredeken zuhantak az amerikai részvények és a világ legnépszerűbb határidős részvényindexe, az S&P Futures a pénteki 1971 pontról 1831 pontra zuhant. Innen rövidesen mintegy százpontos felívelés következett, így az amerikai tőzsde úgy nézett ki, mintha valamilyen banánköztársaság részvénypiacát látnák a befektetők: a likviditás teljesen kiszáradt, nem voltak vételi ajánlatok. Lapzártánkra már helyreállt a rend, az S&P 500 már csak 2,3 százalékos mínuszt mutatott, és a Dow Jones Industrial Avarage vesztesége is 470 pontosra szelídült a korábbi ezer pont feletti mínuszról. Időközben a piaci volatilitást jelző VIX index minden idők legnagyobb, 70 százalék feletti napi emelkedésével a 2009. januári szintre, 53 pontig emelkedett.

Hatalmasat esett a kétnapos kereskedési szünet után ismét kinyitó magyar tőzsde is. A Mol-részvények 1300 forintos csökkenést is mutattak a leggyengébb pillanatukban, de a csaknem 7 százalékos (970 forintos) gyengülést jelentő 13 500 forintos záróár is alacsonyabban alakult, mint amitől a legtöbb befektető tartott. Az OTP részvényei is csaknem 7 százalékot (379 forintot) estek, és 5256 forinton zárták a kereskedést. A Richter 5,6 százalékkal gyengülve 4110 forinton zárt, a Magyar Telekom viszont megúszta 3,8 százaléknyi eséssel. A BUX összességében 6 százalékot (1342 pontot) csökkent, és 20 778 ponton zárta a napot. Ezzel azonban alig teljesítettünk rosszabbul, mint az 5,7 százalékkal gyengülő lengyel WIG. Az egész régióban az olajpapírok kapták a legnagyobb pofont, az OMV 7, a lengyel PKN Orlen pedig 6,4 százalékot zuhant, miután az olajár nem talált támaszt, és a WTI típusú olaj ára 2009-es mélypontja, 39 dollár alá esett. A Brent hordója öt százalékkal, 43 dollárra süllyedt.

A devizapiacokon is hatalmas mozgások voltak, és ideges hangulat uralkodott. A legnagyobb ütést ismét a feltörekvő devizák kapták: az orosz rubel öt százalékkal értékelődött le az euróval szemben, de nagy kilengéseket mutatott az euró–török líra vagy a dollár–jen is. Utóbbi a 116 és a 122 közötti sávban mozgott, ami példátlanul nagy napi ingadozás. Tovább folytatódott az euróeladási pozíciók zárása, vagyis az euró erősödött alapvetően mindennel szemben. Az euró–dollár-árfolyam 1,15 alól indulva 1,17 fölött is járt. Üdítő kivételt jelentett a forint, amely a kezdeti 317-es árfolyamról estére 313-ra tért vissza, így még erősödni is tudott az euróval szemben. A dollár eközben 5 forinttal lett olcsóbb, este 271 forint alatt jegyezték.

-->