A jelzálogbank alapítására leginkább esélyes hat nagybank közül végül három tehet ilyen lépést, ami már bőven elég lesz az új jegybanki szabályozásnak való megfeleléshez: a szándékát már korábban jelző Erste Bank mellett az MKB-tól és a K&H-tól lehet leginkább ilyen lépésre számítani – értesült lapunk.
Az Erste Bank a hónap elején jelentette be, hogy beadja az MNB-hez jelzálogbank-alapítási kérelmét. „Egy szakosított hitelintézet alapítása hosszú és összetett folyamat, ezért annak érdekében, hogy időben felálljon az új jelzálogbank, az összes személyi és tárgyi feltételt elő kell készíteni, és 2016. október 1-jéig a forrásbevonásnak is le kell zajlania” – közölte a hitelintézet. Az Erste ugyanakkor még egyedül van az alapítási szándékának bejelentésével: az öt másik, potenciálisan leginkább érintett nagybank (Budapest Bank, CIB, K&H, MKB, Raiffeisen) közül még egyik sem foglalt egyértelműen állást, leszámítva a CIB Bankot, amely az MTI-vel a közelmúltban azt közölte, hogy egyelőre nem tervezi jelzálogbank alapítását, az érintett szabályozói követelményeknek megfelelés érdekében más megoldásban gondolkodik.
A K&H Banknál pénteken lapunk érdelődésére közölték: folyamatosan figyelik a jogszabályi kötelezettségnek való megfelelésüket, ám a K&H Banknál még nincs döntés saját jelzálogbank alapítására vonatkozóan. Nem foglalt még egyértelműen állást a kérdésben a nemrég állami tulajdonba került MKB sem, ám nehéz lenne elképzelni, hogy kimaradna a mostani hullámból. Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója az MTI-nek nemrég azt nyilatkozta: stratégiai jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MKB aktív szereplőként jelenjen meg a jelzálogbanki piacon. Ezt lehetőség szerint többségi tulajdonosként, partnerbankokkal együttműködésben valósítanák meg, de nem zárják ki az egyszemélyes alapítást sem. Egyelőre keresik a legjobb megoldást, de hamarosan megszületik a döntés.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete szerint minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles 2016. október 1-jétől hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni. Az új eszközt, a jelzáloghitelfinanszírozás-megfelelési mutatót (JMM) a lakossági jelzáloghitel fedezete mellett kibocsátott forintértékpapírok és a jelzáloghitelek fedezetével nyújtott forintrefinanszírozási hitelek, illetve az éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint-jelzáloghitelek nettó értékének hányadosaként számítják ki, konszolidált szinten.
Megugorhatnak a jelzáloglevelek
A magyarországi jelzálogbanki piacon jelenleg három szereplő működik: az FHB Jelzálogbank, az OTP Jelzálogbank és az UniCredit Jelzálogbank. Mérlegfőösszege alapján az OTP-leány a legnagyobb, 2013 végén a három bank együttesen nagyjából 1950 milliárd forintos eszközállománnyal rendelkezett. Az MNB szabályozása nyomán ugyanakkor a jelzálogbankok számának növekedése mellett növekszik majd a jelzáloglevelek jelentősége is a magyar értékpapírpiacon. A júniusra kimutatott, 1057 milliárd forintnyi állomány akár 30 százalékkal is emelkedhet, és nőhet a háztartások kezén lévő – jelenleg alig több mint 20 milliárd forintos – állomány nagysága is.
