Középpontban a növekedés

Pénteken teszi közzé az Eurostat (és az egyes országokban, így Magyarországon is a helyi statisztikai szolgálatok) a második negyedéves előzetes GDP-adatot. A Reuters konszenzusa szerint az eurózóna egészében stagnálhatott (0,4 százalékos növekedéssel), Németországban gyorsulhatott a bővülés üteme (0,3 százalékról 0,5 százalékra) negyedéves összevetésben.

A már megjelent (spanyol és svéd) GDP-becslések alapján akár az első negyedéves 0,4 százalékos növekedést meghaladó negyedév/negyedév dinamikára is számíthatnánk az euróövezetben, de a vegyes német konjunktúraadatok miatt nem lehet kizárni a kellemetlen meglepetést sem – hangsúlyozza Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője. Úgy véli: a régióban folytatódhatott a stabil, 3-4 százalék körüli GDP-bővülés. Csehországban az első negyedév 3,1 százalékos rövid bázisú dinamikája után ezúttal enyhén negatív lehetett a változás, de az éves index így is 3,5 százalék közelében növekedhet. Romániában 4 százalék feletti, Lengyelországban 3,6 százalékos, Szlovákiában 3 százalékos éves GDP-növekedést várnak az elemzők.

A magyar növekedés az idei első negyedévben 3,5 százalékos volt, az előző negyedévit pedig 0,8 százalékkal haladta meg. Az előzetes adatokból úgy tűnik, a második negyedévben csak kismértékben lassulhatott a gazdaság. Ezt mutatta a Világgazdaság Gyorsulási Irányadója (GYIA) is, amelynek éves indexe a második negyedévben minden hónapban kicsivel 3 százalék felett alakult. Az ezzel viszonylag szoros korrelációt mutató növekedési ütem is elérheti ezt a szintet. Az elemzők is 3 százalékos növekedést várnak, ám itt az OTP Banknál a lefelé mutató kockázatokat érzik erősebbnek.
Kedden jelenik meg a júliusi inflációs adat.

A Bloomberg konszenzusa szerint a júniusi 0,6 százalék után 0,5 százalék lehetett az éves fogyasztói árindex. Mint Dunai Gábor elmondta: az OTP várakozása is ez. Az infláció csökkenése az élelmiszerek árcsökkenésének és az energiaárakból eredő inflációs nyomás mérséklődésének köszönhető, miközben a maginfláció előrejelzésük szerint 1,2 százalékról 1,5 százalék környékére gyorsulhatott.

Az elemző szerint érdemes lesz figyelni, hogy két visszafogottabb hónapot követően nőtt-e a tartós iparcikkek és a piaci szolgáltatások áremelkedési üteme. Utóbbival kapcsolatban bizonytalanságot jelent, hogy a mobilszolgáltatók július 1-jére időzített áremeléséből vajon mennyi jelenik meg a KSH adataiban. Ha gyorsult a piaci szolgáltatások és a tartós iparcikkek áremelkedési üteme, az erősítené azt a képet, hogy az egyszeri tételek hatásának kiesésével az év végén gyorsan emelkedhet majd az infláció – mondta Dunai Gábor.