Növekvő államadósság várható

Hétfőn publikálja az MNB a második negyedéves államadósság-adatot. Az OTP Bank elemzőinek becslése szerint a GDP 78,8 százalékára emelkedhetett a ráta, ami magasabb, mint a tavaly év végén mért 76,9 százalék. Az első fél évben a nettó devizatörlesztés és a gazdasági növekedés volt adósságcsökkentő faktor, de ezeket a tételeket bőven ellensúlyozta a nagyarányú forintkibocsátás és az ÁKK-nál elhelyezett pénzpiaci letétek állományváltozása.

A nettó forintkibocsátás az ÁKK már ismert adatai szerint 1056 milliárd forint volt az első fél évben, ami az egész évre tervezett érték 72 százaléka. Főleg a lakossági papírok értékesítése futott fel, itt június végére az éves terv több mint másfélszeresét adta el az ÁKK. A lakossági keresletet segíti a nagyon attraktív árazás, a legutóbbi értékesítéskor az egyéves kamatozó kincstárjegy 2,75 százalékos kamatot kínált. A lakosság mellett a bankszektor is aktív vásárlója volt az államkötvényeknek, az év első 6 hónapjában 619 milliárd forinttal növelték éven túli állampapír-kitettségüket a hitelintézetek az első és a második önfinanszírozási programban. Ezek a programok kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy növekedjen a hazai szereplők aránya az államadósság-finanszírozásban, és csökkenjen a devizaarány.

A meredeken csökkenő devizaarány azáltal is biztosított, hogy az ÁKK közlése szerint már az idén előtörlesztenek 900 millió eurónyi jövőre lejáró devizaadósságot. Ezzel az előtörlesztéssel egyfelől ellensúlyozni tudják a többlet-forintkibocsátás adósságnövelő hatását, másfelől a tavaly év végi 38 százalékról már az idei év végére 33 százalékra mérséklődhet az államadósság devizaaránya, ami kockázati szempontból kedvező – mondta Kondora Szilárd, a bank elemzője.

Augusztus 19-én érkeznek inflációs adatok az Egyesült Államokból. Mivel a Fed a munkanélküliségi ráta és az infláció alakulását veszi figyelembe a kamatdöntések során, ezért a kamatemelési ciklus kezdő időpontjának szempontjából van jelentősége a jövő heti adatnak. A munkanélküliségi ráta az elmúlt két hónapban 5,3 százalékon állt, amely lényegében megegyezik az inflációt nem növelő munkanélküliség természetes rátájával, ennek ellenére a béralakulás oldaláról továbbra sem látni jelét növekvő inflációs nyomásnak. Ez bővíti a Fed mozgásterét, még akkor is, ha a maginfláció ezúttal is 1,8 százalék, a Fed 2 százalékos céljához közeli lehetett. A beérkező inflációs adat fontos lesz abból a szempontból, hogy a júliusban jelentősen csökkenő nyersolajár az üzemanyagokon kívüli tételekben is éreztette-e hatását. Várhatóan nem látunk majd érdemi változást az inflációs folyamatokban, ami, ha így lesz, növeli majd a szeptemberi kamatemelés valószínűségét – állítja Módos Dániel, az OTP Bank elemzője.