Perlik az MKB-t az elbocsátott dolgozók

Pertársaságot alakít az MKB Bank elbocsátott dolgozóinak egy része, miután a várt végkielégítésük töredékét kapták – értesült a Világgazdaság. Akiktől a 300 fős csoportos létszámleépítés keretében vált meg a társaság, már nem a kollektív szerződés szerinti végkielégítést kapták, hanem ennek esetenként a töredékét kitevő, a munkatörvénykönyv szabályai szerinti járandóságot.

A kollektív szerződést ugyan nem mondták fel, ám 2012 óta az új munkatörvénykönyv speciális szabályokat állapít meg a többségi állami tulajdonban lévő társaságokra: az új szabály szerint a végkielégítések megállapításánál nem lehet a törvénytől eltérni a köztulajdonban lévő társaságoknál.

„Három hónapos végkielégítést kaptam, pedig a kollektív szerződés alapján sokkal több járt volna. A korábban hitt biztonság semmissé vált az állami átvétel után” – mondta lapunknak az MKB Bank egyik korábbi munkatársa, aki beleesett a leépítési hullámba. Volt, aki közel egyévnyi végkielégítéstől esett el így, mert több mint két évtizede dolgozott a banknál. A kevesebb végkielégítés kifizetésével sokat tudott spórolni az MKB, az összes költségcsökkentési intézkedés pedig elegendő lehet ahhoz, hogy a korábbi évek tetemes veszteségeit kompenzálja. Az MKB Bank sajtóosztálya a végkielégítés kapcsán nem osztott meg lapunkkal további részleteket, arra hivatkozva, hogy sérthetnék a munkavállalók jogait és a bank üzleti érdekeit is.

Az MKB volt alkalmazottjai most azért perelnek, mert ők nem egy állami, hanem magáncéggel kötötték meg munkaszerződésüket, annak tudatában, hogy esetleges elbocsátásuk esetén magasabb végkielégítést kapnak a törvényben előírtnál. Az immáron állami MKB tudomásunk szerint azzal védekezhet, hogy a kollektív szerződést 2012, vagyis a munkatörvénykönyv új szabályainak hatálybalépése után kötötték, így arra már vonatkozik az állami korlátozás.